Gyógytorna derékra - derékfájás elleni torna - derékfájdalom kezelése
Hívás!Bejelentkezés!
  • A DERÉKFÁJÁS OKÁT KEZELJÜK, ÍGY A FÁJDALOM NEM TÉR VISSZA!

    Fájdalomcsillapítók és tüneti kezelések helyett vezetett derék gyógytornával 10 alkalom elég lehet, hogy derékfájása megszűnjön. Foglaljon időpontot személyes- vagy online gyógytornára!
    Hívjon: 06-30-50-50-50-3

Derékfájás/Derékfájdalom kérdések és válaszok - GYIK

Összegyűjtöttük a leggyakrabban ismételt kérdéseket gyógytorna témában. Az első kérdésre a választ azonnal a kérdés alatt találja, a többi kérdésre pedig kattintva nyílik meg a válasz a kérdés alá.

 

 

A hétköznapi nyelvben deréknak nevezzük a testünknek azt a részét, ami a hátunk alsó felétől a lábak kezdetéig tart. Ez egyben a gerincünk alsó szakasza is, a gerinc pedig nem más, mint testünk tartóoszlopa, olyan, mint a hajó árbóca.

Ezt a gerincszakaszt 5 kicsi csont, az 5 lumbális csigolya alkotja, amik egyenként körülbelül akkorák, mint egy gyufásskatulya. A csigolyák oldalán van 1-1 oldalsó-, és hátrafelé egyetlen úgynevezett tövisnyúlvány.

Ezekhez kapcsolódnak a szalagok és az izmok, amik mozgatják a derekunkat. Illetve a csigolyatestek hátulsó felső peremén alul és felül van két-két ízfelszín, amivel a csigolyák járulékosan, az ún. kisízületekkel is összekapcsolódnak.

A csigolyák között porckorongok is vannak, hogy csontok el tudjanak mozdulni egymáshoz képest, ezek az úgynevezett discusok. Egy porckorongnak két része van. A közepében van egy kocsonyás mag, ami olyan, mint egy vízzel telt picike lufi, ez ide-oda tud csúszni a mozgás irányától függően. Hogy ez a lufi bent maradjon középen, ezért körbeveszi őt egy sűrűbb, merevebb porcgyűrű, ami úgy működik kicsit, mint egy kerítés, nem hagyja, hogy kijöjjön a lufi.

Ez a két dolog (a lufi és a kerítés) együtt alkot egy porckorongot. Ezek a discusok nagyon ellenállóak, sok terhet képesek elviselni, ugyanakkor biztosítják a derék megfelelő mozgását, rugalmasságát. A porckorongoknak ehhez sok vízre is szükségük van.

A derekunk tartja a testsúlyunk legnagyobb részét, főleg álláskor, üléskor. A derék jó működéséhez több dologra is szükség van. Egyrészt a helyes testtartásra, vagyis hogy szépen, „egyenesen” tartsuk magunkat, akár állunk, akár ülünk. Ehhez pedig az kell, hogy a gerincet egyenesen tartó izmaink edzettek legyenek, vagyis egyszerre erősek és ruganyosak.

Ha ezek az izmok edzetlenek vagy ha nem használjuk őket, és görnyedten tartjuk magunkat, akkor a teher a porckorongokra kerül és a lufi kicsúszhat. Ha pedig az kicsúszik a helyéről, akkor elkezdhet nyomni olyan dolgokat, amiktől elkezd fájni az ember dereka vagy a lába. Ezt nevezzük ún. „kisugárzó tünet”-nek.

 

A derékfájásnak nagyon sokféle oka lehet.

Először is a leggyakoribb a rossz testtartás, vagyis a hanyag, görnyedt ülés, vagy állás, amikor a vállunk előreesik és nem tartjuk egyenesen a hátunkat. Ekkor a derekunkra fokozott terhelés kerül, emiatt az izmok túlfeszülhetnek, feszessé, görcsössé válhatnak.

 

derekfajdalom-hirtelen_fellepo_derekfajas

 

Ezek az izomfájdalmak nagyon kellemetlenek, merevnek, feszesnek érezhetjük ilyenkor a derekunkat. Úgy is mondhatnánk, hogy „sajog”. Ez gyakran előfordul, ha napközben sokat ülünk egy helyben (4-6-8órát akár), pl.irodai munkát végzünk vagy sofőrként dolgozunk.

Derékpanaszt okozhat egy egyszerű gerincferdülés is, amiben kb. minden második ember érintett enyhébb vagy súlyosabb formában. Ez is a testtartásból adódó fájdalmak közé tartozik, de itt már a csontozatban is van kisebb-nagyobb strukturális elváltozás.

De megfájdulhat könnyen a derekunk egy hirtelen mozdulatnál is. Mondjuk megemelünk valami nehezet, főleg ha mélyről vagy a földről kell fölvennünk valamit (pl. kiveszünk egy súlyos bőröndöt a csomagtartóból, vagy lehajolunk egy rekesz ásványvízért, hogy arrébb tegyük).Ilyenkor előfordulhat, hogy „megrántjuk a derekunkat” vagy esetleg úgy érezzük, mintha „beakadna”. Ez azért van, mert az emeléskor nem használtuk a derékstabilizáló izmainkat, így a teher a gerincoszlopra került. Ilyenkor sokszor jelentkezhet gyulladás, ami éjszakai fájdalommal

Gyakran előfordul, hogy a különböző edzéseknél, főleg súlyokkal végzett erőedzésnél, megerőltetjük a derekunkat, aminek a hátterében szintén a derekat tartó izmok nem megfelelő használata és/vagy gyengesége áll.

Nőknél a menstruációs ciklust gyakran megelőzi vagy kíséri derékfájás, ami azonban a méh felől egy kisugárzó fájdalom, és a ciklus enyhülésével elmúlik.

Derékfájás oka lehet még pl. a porckorong kitüremkedése, kiboltosulása súlyosabb esetben sérvesedése (ez az amikor a porckorong közepén lévő kocsonyás anyag, ami olyan, mint egy kis vízzel telt lufi, utat tör magának és elkezd „kimászni” a helyéről és már nem tud visszamenni középre). Ez a „kicsúszott rész” idővel elkezdheti nyomni pl. a derék mellett húzódó idegeket, ami sokszor bizsergő, zsibbadó vagy súlyosabb esetben bénulásos tüneteket is okozhat (pl. nem tudunk lábujjhegyre állni, vagy fölfeszíteni a lábfejünket).

Az öregedés folyamán, ami egy teljesen természetes folyamat, a testünk fokozatosan veszíti el rugalmasságát, erejét. Ennél fogva a szöveteink idővel egyrészt érzékenyebbé másrészt sérülékenyebbé válnak. Ezt a folyamatot nevezzük orvosi nyelven degenerációnak. Degeneratív folyamat pl. hogy a porckorongok idővel vizet veszítenek, akár a többi szövetünk, így elvékonyodnak és teherbírásuk csökken.

Emellett általánosságban véve is az ízületek a kor előrehaladtával testszerte kopásnak indulnak, vagyis a felületüket borító porcköpeny szintén elvékonyodik. Emiatt az ízületi felszínek közelebb kerülnek egymáshoz, és a csontok egy idő után elkezdik egymást „dörzsölni”, ami szintén fájdalmat okozhat. Ez különösen is igaz az ún. kisízületekre, amik egy-egy csigolyát kapcsolnak össze. Mindezek miatt időskorban egyre gyakrabban jelentkezik derékfájás.

Természetesen balesetből adódó sérülés is okozhat derékfájást (ilyen lehet a , pl.létráról való leesés, autóbaleset, sportbaleset stb.). Ilyenkor minden esetben meg kell vizsgálni a csonttörés lehetőségét is.

Az öregedés kapcsán nagyon fontos megemlítenünk még a csontritkulást (osteoporosis), ami a legtöbbször a nőket érinti. Ez egy hormonális elváltozás a klimax folyamán, aminek hatására a csontok fokozatosan kálciumot veszítenek. A kálciumvesztés következményeként a csontok lyukacsossá-porotikussá válnak, ami miatt könnyebben törhetnek. Sokszor ez csigolya-összeroppanásként jelentkezik, ami egy valódi csonttörés és komoly gerincfájdalmakat, mozgáskorlátozottságot okoz (nem keverendő össze azzal, amikor kisízületek néha roppanó hangot adnak!).

A derékfájás hátterében ritkábban, de meghúzódhat belsőszervi probléma is. Ilyenek lehetnek pl. nőknél különböző méh-, férfiaknál prosztataelváltozások. Daganatos betegeknél gondolni kell az esetleges csontáttét kockázatára. Illetve bizonyos veseproblémák is adhatnak derékba kisugárzó tüneteket. Ezeket minden esetben megfelelő szakorvossal kell kivizsgáltatni.

 

A derékfájásnak többféle fajtáját különböztetjük meg, legtöbbször az azt kiváltó oki tényezők alapján (lumbago, ischiász, porckorongsérv stb.. Attól függően pedig, hogy a derékpanasz időben mióta áll fönn, lehet akut, vagyis korábbi előzmény nélkül, hirtelen fellépő, rövidebb ideig tartó (5-7 nap) vagy régebb óta fennálló, vissza-visszatérő krónikus derékfájás. Az akut derékfájások megfelelő mozgásterápia nélkül idővel általában krónikussá válnak. Ezt a folyamatot mindenképp érdemes megelőzni és időben elkezdeni a szakemberrel végzett rendszeres gyógytornát.

A lumbágó kifejezést a hétköznapi szóhasználatban hirtelen mozdulat, emelés vagy ismeretlen ok hatására fellépő intenzív derékfájásra használjuk. Tünete lehet pl. hogy nagyon kötöttnek érezzük a derekunkat, nehezen kelünk ki az ágyból vagy nem merünk bizonyos mozdulatokat megtenni (pl.előrehajolni), mert ilyenkor hirtelen nyilalló fájdalmat érzünk a derekunkban. Ennek oka sokszor bizonyos izmok korábbi megerőltetése, túlterhelése, minek következtében feszessé, görcsössé, tónusossá válnak.

A feszes izmok megakadályozzák, hogy szabadon mozgassuk magunkat. Ezt megfelelő nyújtó gyakorlatokkal illetve gyógytornász által végzett manuális technikákkal (lágyrész mobilizáció, triggerpont terápia, izompólya lazítás stb.) eredményesen tudjuk kezelni rövid idő alatt, így a páciens hamar visszanyeri mozgásszabadságát.

Fontos azonban odafigyelnünk a fokozatosságra, nehogy újabb túlterhelésnek tegyük ki a derekat, esetlegesen gyulladást provokáljunk.

Itt rögtön meg kell említenünk a derékfájás egy másik tipusát, ami részben összefüggésben állhat a túlterheléssel. Ekkor a környező szövetekben gyulladás alakul ki, ami gyakran éjszakai fájdalommal jár, melegségérzetet is okozhat. Ekkor pár napig (3-5nap) a gyógyszeres gyulladáscsökkentésé a főszerep, de miután lehúzódott rögtön érdemes elkezdeni a bemozgatást gyógytornával.

Lumbágónál az emberek gyakran megijednek a fájdalomtól és inkább kímélik-pihentetik a derekukat (napokig fekszenek, nem igazán mozognak), ennek hatására azonban az izmok lassan kezdenek összezsugorodni, ezzel elhúzódik a gyógyulási folyamat.

Ischiászról hétköznap nyelven akkor beszélünk ha bizonyos okból a gerinc mellett húzódó idegek, vagy ideggyökök illetve a lábunkban végighúzódó úgynevezett ülőideg (latinul nervis ischiadicus) nyomás alá kerül. Ennek oka lehet a porckorong kiboltosulása, súlyosabb esetben kisérvesedése, de okozhatja egyszerűen a hátulsó combizom zsugorodása is, aminek következtében az ideg szintén nyomás alá kerül.

Mindez nemcsak az ülőmunkát végzőknél, hanem intenzív testedzést végzőknél is gyakran előfordul. Mivel ezek nagyon hasonló tüneteket adhatnak, vagyis lehet pl. zsibbadó, hangyázó érzés a lábban, combban vagy a derékban, de előfordulhat égő vagy éles, lesugárzó fájdalom is, mindenképp forduljunk gyógytornász szakemberhez, aki képes megkülönböztetni a hasonló tünetek mögött meghúzódó,de más-más kezelést igénylő problémáinkat.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Az alhasi fájdalommal együttjáró derékfájás mögött nőknél a legtöbbször a menstrucációs fájdalom áll. Hiszen a méhből kisugárzó fájdalom ilyenkor a derekunknál jelentkezik. Ekkor általában feszítő, tompa nyomást érzünk. A ciklus elmúltával ez azonban általában rendeződik. Ha nem, érdemes kivizsgálnunk, milyen egyéb ok állhat a háttérben.

Alhasi fájdalmat okozhat azonban pl. az L5-ös csigolya előre csúszása, ún. listhesise is. Ekkor az előrecsúszott csigolya magával húzza egy kicsit az idegeket, miközben a közte és a keresztcsont között lévő porckorong szintén eldeformálódik. Benne nyíróerők léphetnek föl, amik gyakran az alhasba és a lágyékhajlat felé kisugárzó tüneteket produkálnak.

 

derekfajdalom-alhasi_fajdalom

 

Fontos itt megemlíteni az esetleges vizelési panaszokat illetve a különböző bőrterületek (belső combok, alhas stb.) szenzoros, vagyis érzőideg eredetű zavarait. Ez azt jelenti, hogy bizonyos bőrterületeken nem úgy érzékelünk, ahogy korábban. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor hosszantartó térdeléskor vagy saroküléskor elzsibbad a lábfejünk és utána elkezdjük mozgatni vagy masszírozni, de így is percekre van szükség, hogy újra olyannak érezzük, mint azelőtt.

Ha ilyen tüneteket tapasztalna, rögtön forduljon szakemberhez. Az idegi eredetű, kisugárzó tüneteket különös gondossággal kell kezelnünk. Fontos, hogy időben elcsípjük és a megfelelő kezeléssel (ezt a gyógytornász vagy a szakorvos választja ki) gyógyítsuk.

Minél hamarabb felszabadítjuk az adott ideget a nyomás alól, annál nagyobb az esélye, hogy maradványtünet nélkül, teljesen meggyógyul az adott terület. De itt az időfaktor tényleg az egyik legfontosabb tényező, mert az idegszövet nagyon érzékeny, sérülékeny szövet és sokkal lassabban gyógyul, mint más szövetek.

Ha pedig drasztikus károsodás éri, pl. tartósan elnyomódik vagy ne adj Isten, elszakad, az adott esetben évekig tartó érzéskiesést vagy funkciókárosodást is okozhat.

 

Éjszakai fájdalom mögött legtöbbször valamilyen gyulladásra gyanakodhatunk. A gyulladás gócpontja lehet a kisízület, a porckorong, az ideg vagy a környező izmok akár.

A gyógyszeres gyulladáscsökkentés mellett gondosan felépített, átmozgató gyógytorna gyakorlatokkal, bizonyos nyújtásokkal, krioterápiával is sokat segíthetünk, hogy minél hamarabb elkezdődhessen a derék terápiás helyreállítása.

Az éjszakai fájdalomnál át kell gondolnunk azt is, hogy bizonyos alvási pozíciók hogyan hatnak az adott területre. Alvás közben ugye jellemzően mozdulatlanok vagyunk, az izmaink ernyedtek. Ekkor előtérbe kerülnek bizonyos statikus okok, pl. a gerincferdülés vagy a medence elcsavarodása, csigolyaelcsúszás. Akárcsak egy épületnél a tartószerkezet, úgy a testünkben is a csontok egymáshoz képesti elhelyezkedése, az ízületekre ható erők határozzák meg a feszültségi pontokat.

Kialakulhatnak ún.ízületi blokkok is, amikor egészen pontszerűen érezzük ezt a fájdalmat. Ezeket a blokkokat speciális fogásokkal, manuálterápiával a szakképzett gyógytornászok képesek kioldani és utána a megfelelő tornagyakorlatok adásával már helyreállítható a funkciójuk.

Ritka esetekben, ha hetekig nem múlik az éjszakai fájdalom, esetleg fokozódik, kiterjed, ki kell vizsgálnunk, nehogy daganatos megbetegedés álljon a hátterében.

 

Álló helyzetben a teljes testsúlyunk hat a testünkre, az ízületeinkre. A derekunkban ekkor alaphelyzetben egy természetes homorulat, ún.lordosis van. Ezt a lordosist négy különböző izomcsoport tartja meg. Ezek elölről fönt a hasizmok, különösen is a mély hasizom, elöl alul a csípőhajlító izmok, hátul lent a farizmok, hátul feljebb a derékizmok és a mély gerinctartó izmok.

E négy izomcsoportnak a megfelelő egyensúlya szükséges az optimális pozícióhoz. Ha pl.a hasizomzat elgyengül, túlsúlyt cipelünk, ez hajlamossá tesz minket arra, hogy a derekunkban erőteljesebb legyen ez a homorulat (gondoljunk csak magunkban egy 8-9. hónapban járó várandós asszonyra, aki az elülső 4-5kg „plusz” cipelése miatt, milyen tartást vesz föl). Ez a fokozottabb görbület azonban az izmok megtartó ereje nélkül igen nagy terhet ró a gerincünkre, aminek következtében elfárad, gyakrabban válik fájdalmassá. Úgy is mondjuk, hogy „szinte beszakad a derekam”.

Álló helyzetben a minden második embert érintő, egyszerű gerincferdülés, scoliosis is okozhat panaszokat. Gyakran sajoghat a hátunk, derekunk, pontszerűen vagy épp kiterjedten, élesen vagy tompán, ami attól függ, hogy melyik szövetünk jelez éppen.

A degeneratív, vagyis az öregedéssel fellépő változások miatt is fájhat álló helyzetben a derekunk, hiszen e folyamat során a vizet veszítő szövetek, különösen is a porcok, így az ízületek, kopásnak indulnak.

Ahogy fokozatosan vékonyodik az ízületek felszínén a porcréteg illetve a csigolyák között a porckorongok is dehidratáltakká válnak, úgy a csontok egyre közelebb kerülnek egymáshoz és a mozgásuk is lecsökken. Mindezek miatt fokozatosan veszítjük el mobilitásunkat és álláskor kifejezetten érezhetjük a terhelődő területek fájdalmát.

Mivel az egész testünk súlypontja, vagyis a legnagyobb teherviselő pontja az L5-ös csigolya és a keresztcsont magasságában található, ezért leggyakrabban itt alakulnak ki a derékproblémák.

 

Krónikus derékfájásról beszélünk, amikor hosszú hetek óta, több mint hat hete, fennállnak a panaszok, vagy visszatérő akut ún.epizódok ismétlődnek többször (akár4-szer 5-ször) is egy éven belül.

Az állandó fájdalom rendkívüli módon megpróbálja nem csak a szervezetet, hanem a lelkünket is. Ennek hátterében gyakran a kezeletlen vagy csak gyógyszeresen kezelt, de mozgásterápiával nem helyreállított derékfájások állnak.

Okozhatja az állandó derékfájásunkat pl. a munkánk során felvett helytelen ülés (irodában, a számítógép előtt vagy pl.sofőrként), vagy megterhelő fizikai munka során (pl.raktárosként) helytelen, rendszeres emelés. A munkánkból adódó speciális terhelés órákon keresztül fennállhat, főleg, ha nem váltunk közben pozíciót. Gondoljunk csak bele, hogy vannak (nem is kevesen) akik akár 6-8órát is ülnek folyamatosan egy helyben. Ez döntően befolyásolja a későbbiekben a gerincünk álapotát.

Egy másik forrás lehet az állandósult panasznak,ha a gerincferdülés a lumbális szakaszon fokozottabb, akár előre-hátra, akár oldalirányban. Ez is vezethet ismétlődő és hosszan elnyúló derékbántalmakhoz.

Tartós gyulladásnál gondolnunk kell helyi vagy egyéb területen lévő nem kezelt gyulladási gócra (ez lehet fogászati eredetű gyulladás, pl.gyökérkezelés vagy nőgyógyászati eredetű myoma, férfiaknál prosztatagyulladás pl.)

 

derekfajdalom-idos_emereknel_derekfajas

 

A nagyon hosszan elnyúló, ismeretlen eredetű derékfájásnál, ha az egyéb általánosabb problémákat orvosilag már kizárták, gondolnunk kell sajnos tumoros megbetegedés lehetőségére is.

Utóbbit kivéve, az összes korábban említett derékfájásnál tartós eredményt, gyógyulást illetve az újabb kialakulás megelőzését egyedül a mozgásterápiával, a gondosan felépített és szakember által vezetett gyógytornával érhetünk el.

Minél korábban kezdjük el a rendszeres gyógytornát, annál hamarabb jönnek majd az eredmények, de fontos azt is megjegyeznünk, hogy sosem késő elkezdeni. Bármilyen okból is fáj a derekunk, bármilyen régóta vagy már sok fájdalmas időszakon legyünk túl, a mozgásterápia elkezdésével csak nyerhetünk.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Az, hogy melyik oldalon fáj a derekunk, többmindentől függhet.

Gerincferdülésnél a görbület homorú, konkáv oldalán a kisízületek torlódnak, az izmok megrövidült helyzetbe kerülnek. Ezen az oldalon nyomásfokozódás lép föl, ami fájdalmat generál.

Porckorong problémánál a kitüremkedés iránya a meghatározó. Ha a discus pl.jobbra-hátra boltosul ki, akkor a derék jobb oldalán fog inkább tünetet adni, esetleg később lesugárzik a jobb farpofába, jobb comb elülső, oldalsó részébe vagy egészes a lábfejig.

Jellemző lehet még, hogy önvédelemként, úgynevezett antalgiás-tartást veszünk fel, vagyis elhajolunk, elcsavarodunk az ellenkező oldalra azért, hogy elkerüljük a nyilalló fájdalmat. Ezt az automatikus védekező mechanizmust is gyógytornász segítségével minél hamarabb le kell építeni. Ha tartósan fennáll, később szintén gerincproblémákhoz vezet, hiszen másképp és aszimmetrikusan terhelődik a gerinc és az egész test.

Gyakori probléma szokott lenni, hogy hirtelen megemelünk valami nehezet, és lehajláskor illetve felegyenesedéskor el is csavarodunk valamerre. Ekkor a derékban nagy nyíróerők lépnek fel, ráadásul a plusz súly plusz terhelést jelent. Az elcsavarodással ellenkező oldalon az izmoknak, ízületeknek többszörös erővel kell dolgozniuk egy számukra kicsavart helyzetben, hogy föl tudjuk emelni a súlyt.

Ekkor gyakran következik be ún.„becsípődés”, „rándulás”, aminek az oka lehet a kisízület blokkja, vagy a derékemelő izomban fellépő izomgörcs, de lehet az oldalra kinyomódó porckorongra ráterhelés, esetleg idegbecsípődés. A gerinc egyik vagy másik oldalára kisugárzó fájdalmat adhatnak még a vesék.

 

A combba sugárzó fájdalom a legtöbbször idegi eredetre utal. Ez azt jelenti, hogy az alsó végtagba lefutó idegpályák valahol nyomás alá kerülnek. Attól függően, hogy ez milyen magasságban történik, az idegpálya mely szakaszán (általában L4, L5. S1), különböző helyekre futhat ki a fájdalom: a comb elülső-, oldalsó- vagy hátulsó részére, a lábszár különböző felszíneire vagy akár még lejjebb, a lábfejbe, rüsztbe, nagylábujjba vagy a talpunk felé.

Ezt a sugárzó, ún. radiáló fájdalmat érezhetjük bizsergésként, zsibbadásként akár érzéskiesésként vagy esetleg villanásszerűen, élesen. Kisugárzó panaszoknál mindig szakszerűen fel kell térképeznünk, hogy honnan ered a zsibbadás, milyen magasságból, mennyire intenzív, mekkora területre terjed ki.

Ezt a gyógytornász speciális gyakorlatokkal leteszteli, közben monitorozza a páciens tüneteit, folyamatosan figyeli és kérdezi is, hogy mit érez a különböző mozdulatok végzésekor. Ha beigazolódott, hogy idegi eredetű panaszról van szó, akkor a célunk, hogy minél hamarabb felszabadítsuk az ideget a nyomás alól.

Erre gyakran ún. idegmobilizáló gyakorlatokat használunk, ami az jelenti, hogy apró, óvatos mozdulatokkal az ideget elkezdjük oda-vissza csúsztatni, így fokozatosan visszaadjuk a mozgékonyságát, megakadályozzuk, hogy letapadjon. Ezekkel a gyakorlatokkal rövid időn belül(2-3 nap alatt) radikálisan enyhíthetjük a fájdalmat.

Ha a kitüremkedő porckorong nyomja az ideget vagy ideggyököt, érdemes McKenzie módszerét alkalmazni. Itt is nagyon fontos, hogy szakértő gyógytornász alapos mozgásvizsgálat után válassza ki az adott McKenzie gyakorlatot és nyomonkövesse a gyakorlat hatását.

Ha ugyanis magunktól kezdünk el végezni egy bizonyos mozdulatsort (pl.kiválasztunk egy „McKenzie gyakorlatot a netről”), fennáll a veszélye, hogy tovább rontjuk vele az állapotunkat, növeljük a fájdalmat. Ahogy a fogfájásunkkal is fogorvoshoz fordulunk, úgy a mozgásszervi bajainkkal is szakemberhez menjünk, hogy a megfelelő kezelést kapjuk.

Kisugárzó tüneteknél gondolnunk kell még a csípő ízületre, aminek kopásakor gyakran lágyékhajlatba sugárzó tünet jelentkezik, vagy intenzív hasizom edzéseknél a ferde hasizom is adhat hasonló szimptómát, de ott vannak még a különböző izmok, melyek túlterhelése szintén okozhat zsibogó, villanó fájdalmat. Ritkább esetekben a belső szervek felől érkezik kisugárzó panasz, ez azonban már belgyógyász szakorvosi kompetenciát igényel.

 

A derekunkból gyakran a csípő felé is kisugározhat a fájdalom, mivel funkcionális szempontból a derék, a csípő és a medenceöv egy összefüggő rendszerbe tartozik. Ha az egyiknél a mozgástartomány valamilyen okból lecsökken (pl.lumbágó), az kihat a másik kettő mozgására is. Ha ez a fájdalom a derék felől ered, akkor először ezt a területet érdemes kezelés alá vennünk.

Ahogy fokozatosan visszaadjuk a lumbális gerinc mozgását, csökkentjük a fájdalmat, ezzel párhuzamosan csökken a csípő érintettsége. Ugyanakkor ez a funkcionális egység azt is jelenti, hogy ha a gerinc túlságosan fájdalmas, akkor a másik két oldalról, tehát a csípők és a medence felől is hatást tudunk gyakorolni rá, és enyhíthetjük a panaszokat.

A csípő érintettsége gyakran a védekező testtartás következménye. Ezalatt azt értjük, hogy ha a derekunk fáj, azt megpróbáljuk valahogy kikerülni, elhajolunk egyik vagy másik irányba, esetleg egy kicsit előrefelé. Ekkor a csípőízületekre máris fokozottabb és aszimmetrikus terhelés hárul, amire általában fájdalommal reagálnak. Érdemes tehát megfelelő gyakorlatokkal leépítenünk a kóros, védekező testtartást, hogy helyreálljon a terhelési egyensúly.

A csípőbe radiáló tünet jöhet a porckorongok felől is, ha azok elérik az ideget, és elkezd lehúzódni a fájdalom a comb külső oldalán. Erre pl. megfelelő McKenzie gyakorlatot vagy idegmobilizálási technikákat adhat a gyógytornász, hogy mihamarabb enyhítsük az ideg provokációját és felszabadítsuk őt a nyomás alól. Ha megszűntettük a provokációt a tünetek hamar enyhülnek.

Nőknél gyakran a csontritkulás, férfiaknál a Scheuermann- és a Bechterew-kór miatt kialakuló és egyre romló testtartásegyre jelentősebb csípőprovokációt okoz. A derék-csípő-medence egyensúlya idővel egyre jobban megbomlik, ami a test tengelyének torzulásához vezet, következtében az ízületek kóros helyzetben kopnak. Minél hamarabb helyreállítjuk az egészséges testtartást, annál nagyobb eséllyel csökkentjük az ebből származó fájdalmakat.

A lágyékhajlatban futnak át az alsó végtagba menő fő erek, artériák, vénák. Idős kor esetében ezek szűkületének kockázatára is gondolnunk kell, illetve ha lágyéksérv gyanúja áll fenn, az is provokálhatja ezt a területet.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Nagyobb súly emelésekor, hajoláskor sokszor jelentkezik derékfájdalom. Ennek hátterében legtöbbször az elgyengült ún.core izomzat áll.

derekfajdalom-core_izomzat

 

Core izomzatnak nevezzük azon izmok csoportját, melyek a törzsünk stabilitásáért, a megfelelő testtartásért felelnek. Ide tartoznak a hasizmok, azon belül is legfőképp a mélyen belül elhelyezkedő haránt-hasizom, a gerincet tartó hátizmok, főleg a multifidusok, amik a csigolyákat közvetlenül kapcsolják össze, a rekeszizom és a medencefenék izmai, az ún.gátizomzat.

Ők együttesen tartják megfelelő pozícióban a törzsünket, illetve mozgás közben az ő erejük és aktivitásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pl.súly emelésekor a terhet ne az ízületek, hanem az izmok hordozzák. Ha ezek az izmaink gyengék vagy inaktívak, akkor a terhelés a gerincünkre, porckorongokra, szalagokra és az ízületeinkre helyeződik át, amik jóval sérülékenyebbek.

Ha gyakran ismétlődik az előrehajlás (tipusos pl. kertészkedéskor vagy raktárban dolgozásnál) a porckorongok lassacskán, hónapok-évek alatt lépésről lépésre kicsúsznak a helyükről, és egyszer csak már annyira kicsúsznak, hogy felemelkedéskor vagy emeléskor, hirtelen éles fájdalom jelentkezik. ez súlyos esetben ún. sérvkiszakadást is jelenthet.

Minél korábban visszaerősítjük a core-izmainkat, helyreállítjuk a megfelelő testtartást és mozgás közben is működésbe hozzuk a stabilizáló izmokat, annál jobban csökkentjük a sérülés esélyét.

A core-izomzat erősítésének egyik kulcsingere az egyensúly fejlesztés, amit a gyógytornász különböző eszközök (labda, dynair, fizioball, stability tréner stb.) gyakorlatba beépítésével ér el. Fontos azonban, hogy betartsuk az ún. fokozatosság elvét, vagyis a testhelyzeteket (hanyatt-, oldalt-, hasonfekvés, négykézláb stb) és a gyakorlatok erősségét a megfelelő sorrendben végeztessük a vendéggel. Máskülönben előfordulhat, hogy túl nagy megerőltetés miatt a derékizmok görcsössé válnak és ezzel egy újabb fájdalom-kört indítunk el.

Van olyan szituáció is, hogy előrehajláskor szinte „beragadnak” a derékizmok. Ilyenkor izomlazító és nyújtó gyakorlatokat adunk, hogy hamar feloldjuk az izomfeszességet és csak ezután következhet a derékstabilizációs tréning.

 

Alvás során a testünk pihen, az izmaink ernyedtek, tehát nem működnek, viszont általában egy adott testhelyzetben vannak órákon keresztül.

Az izom legnagyobb ellensége a tartós mozdulatlanság, akár a hosszú ideig tartó fekvés, ülés vagy állás. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem aludhatnánk 8 vagy akár több órán keresztül is, hiszen a pihentető alvás a szerveztünk egészséges működésének egyik alapfeltétele. Viszont gondolnunk kell arra, hogy milyen a fekhelyünk.

Nem jó, ha túl puha, az sem, ha túl kemény. Megfelelő alátámasztásra van szükségünk, ugyanakkor legyen kényelmes is, hogy zavartalanul tudjunk pihenni.

Ha a fekhelyünk jó, gondolkodjunk el rajta, hogy általában milyen pozícióban alszunk el. A kutatások szerint a gerinc számára a legpihentetőbb a háton alvás. Szerencsés embernek mondhatja magát, aki így tud elaludni. Utána a következik a sorban az oldalt alvás és a hason alvás.

Fontos átgondolnunk, hogy amikor reggel fájdalmas derékkal ébredünk, akkor inkább fölhúzott lábakkal oldalt vagy hason fekvésben töltöttük-e az éjszakát. Mindezek a részletek fontos információval bírhatnak a gyógytornász számára. Lehetséges ugyanis hogy „pusztán” az éjszakai testtartásunk okozza a panaszokat.

A  leggyakrabban azonban ennél többször van szó.

A gyulladás tipikus tünete az éjszakai fájdalom, mozdulatlan helyzetben ugyanis a gyulladás egyik összetevője, az oedema fokozódik és ez feszíti a környezetében lévő szöveteket. Túlzott terhelés hatására elindulhat a derékban ilyen gyulladásos folyamat, ami rontja a pihenésünket és éjszaka meg is ébredhetünk a fájdalomra. Ilyenkor érdemes gyógyszerekkel kémiailag csökkenteni a gyulladásból származó fájdalmat és utána elkezdeni a gyógytornát.

Meg kell említenünk itt még, hogy bizonyos daganatos betegséget is okozhatnak éjszaka jelentkező fájdalmat, ezek kivizsgálása természetesen orvosi hatáskör.

 

Futáskor és járáskor a gerincünk ún.lordotikus vagyis homorú helyzetben van. Ez azt is jelenti, hogy a medencénk ilyenkor előrebillent helyzetű, és ha a hasizmok elölről nem adnak biztos támaszt, akkor a terhelés a gerincoszlopra összpontosul.

Futáskor pedig még ott van a fellépő ütközéses erőhatás, amikor egyik lábunkról a másikra váltunk. Mindez a porckorongokra, a kisízületekre nézve domináns hatást gyakorol. Ha az egyik lumbális csigolya előre helyezett,  vagyis ún.spondylolisthesis áll fenn, a homorított testtartás az előrecsúszást tovább növelheti, ami egy idő elteltével elkezdi az idegeket is provokálni. Ezt szakmai nyelven kirakatnéző tünetnek is hívjuk, ami annyit jelent, hogy hosszabb séta során többször megállásra kényszerül az érintett.

 

derekfajdalom-fiatal_hobbi_futo

 

Amikor megáll gyakran pl.le is kell guggolnia, hogy így pihentesse meg fájdalmas derekát, majd újra fölegyenesedik, csak így tudja folytatni a gyaloglást egy következő rövid periódusig. Ez a tünet jelentkezik gericcsatorna szűkület, canalis stenosis esetébenis.

A gyógytornász úgy tud ilyenkor segíteni, hogy egyfelől a megfelelő izmok erősítése révén, apránként „visszatornáztatja” az előrecsúszott csigolyát az eredeti heylére másrészt különböző domborító gyakorlatokkal tágítja a gerinccsatornát, ezzel feloldja a gerincvelőn lévő folyamatos nyomást.

Gyakori még a gerincferdülésből vagy hanyag testtartásból eredő panaszok felerősödése futáskor vagy járáskor, hiszen függőleges helyzetben testünk teljes tömegével hatunk az ízületeinkre és a gerincferdülésből (scoliosis) eredő aszimmetrikus terhelés ilyenkor maximális.

 

Általában alhasba, lágyékhajlatba kisugárzó tünettel járhat bizonyos lumbális csigolyák előretolt helyzete. A gyógytornász ilyenkor a fizikális vizsgálat során ún. lépcsőtünetet talál. Vagyis hasonfekvésben egyesével, külön-külön finoman megrugóztatja a csigolyákat és egyszer csak azt érzékeli, hogy az egyik csigolya „mélyebben” helyezkedik el. Ezt a csigolyát kell a megfelelő gyakorlatokkal (mély hasizom erősítés, multifidusok edzése, hátizmok roborálása) a megfelelő pozícióba hozni és abban stabilizálni.

A lágyékhajlatba villanó, késszúrás szerű szimptómát adhat még a túl feszes ferde hasizomzat is, mivel ezek az izmok a medencének ezen a területén erednek vagy tapadnak. Ha „túledzettük” őket, akkor a végződéseik szinte mintegy hajókötél,olyan erősen húzzák a medencecsontot, ami igen bizarr, hasba sugárzó tünetet is adhat. Ezt a szakember egy speciális technikával, ún. fascia terápiával föl tudja oldani, így hamar enyhül a fájdalom.

A fascia nem más, mint az a speciális kötőszövetünk, amely beborítja mind az izmainkat, szerveinket illetve a közöttük lévő tereket ki is tölti. Az izmok eredési-tapadási pontjainál ez egy igen tömött, inas „zsineg”, aminek óriási a szakítószilárdsága. Erre az ínra kell nekünk, gyógytornászoknak pont merőleges irányban hatnunk, hogy a kezünkkel történő nyomással fellazítsuk őket.

Habár a manuális, kézzel végzett terápiák közül nem ez a legkíméletesebb, de gyakran a leggyorsabb eredményeket hozza. Annak ellenére, hogy ezzel a módszerrel valamennyi fájdalmat is előidézünk, mindig a páciens szubjektív határain belül maradunk és csak annyi impulzust adunk, amennyit ő még jóérzéssel tud viselni.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Köhögéskor, tüsszentéskor a hasűri nyomás extrém módon fokozódik, majd hirtelen kirobban. Ez az óriási nyomásváltozás egészséges embereknél nem okoz fájdalmat. Viszont, ha azt érzékeljük, hogy bármelyik esetben éles, szúró, nyilalló fájdalmunk lesz arra a pillanatra, amikor kitüsszentjük, köhögjük a levegőt, gondolnunk kell valamilyen mozgásszervi elváltozásra.

Ez lehet egyszerűen egy kisízületi blokk, ami a nyomásfokozódás miatt fájdalmassá válik. Ezt kezelhetjük ízületi mobilizációval, lágyrész technikákkal illetve manuálterápiával is.

Manuálterápia során elvisszük a kisízületet a korlátozott mozgástartománya határáig, és ott a levegővétellel összhangban finoman rásegítünk a hiányzó mozgásirányban, ezzel megnöveljük a szabad mozgástartományát, vagyis oldjuk a blokkot. A blokkoldás gyakran egy finom sercenő, kattanó hanghatással is jár, ami után rögtön érezzük, hogy szabadabban és újra fájdalom nélkül tudjuk mozgatni az adott régiót.

Köhögés, tüsszentéskor fellépő fájdalom oka lehet még az előrebillenő keresztcsont, szaknyelven fokozott sacrum dőlésszög. A keresztcsont hátul a két csípőlapát között elhelyezkedő, lefelé néző háromszögalakú csont, ami az öt ágyéki csigolya összecsontosodásából alakul ki. Mivel a csúcsa lefelé néz, ezért mechanikailag úgy viselkedik, mint egy ék. Minél lejjebb helyezkedik el, annál inkább szétfeszíti kétoldalra a csípőlapátokat, és ott ahol hozzáízesül a medencéhez, fájdalmas pontokat generál.

Ha a mély hasizmok ernyedtek és/vagy a lumbális lordosis fokozott, ekkor a sacrum is gyakran intenzívebben bebillen a medencébe, ezzel feszíti kétoldalt a medencelapátokat.

Gyógytornagyakorlatokkal azonban ez a dőlésszög csökkenthető és az izmok megerősítésével és aktív használatával a keresztcsont meg is tartható az optimális helyzetben. Ezzel az ún. sacroielitis kezelhetővé válik.

 

A beállt derék egy hétköznapokban gyakran használt kifejezés, ami azonban szamailag sokmindent takarhat. Tapasztalataim szerint a leggyakrabban lumbágót értenek alatta, vagyis egy olyan időről időre visszatérő derékfájós epizódot, amikor a lumbális gerinc szinte egyik napról a másikra nagymértékben immobilissá válik. Ez csak látszólag történik egyik napról a másikra, valójában általában egy évek alatt lassan, fokozatosan kifejlődő folyamatról van szó.

A kiváltó oka a legtöbbször a helytelen testtartás, a tartós ülőmunka (pl.informatikusként, adminisztrátorként stb.), bizonyos repetitív mozdulatsorok végzése (pl.gyakori emelések logisztikai területen, kertészkedés) vagy adott statikus pozíció tartós fennállása (pl.sofőrködés, fodrászkodás, tanítás). Utóbbinál szinte mindenféle foglalkozás megemlíthető, amiben egy adott testhelyzet a szokottnál gyakrabban és huzamosabb ideig áll fenn.

Emellett rendkívül fontos szereppel bírhat még az elégtelen mozgásmennyiség, izomerősítés vagy éppen az ellenkezője, a helytelenül kivitelezett túledzés.

A testünk számára a legkedvezőbb a mozgás és a sokféleség kombinációja, vagyis az izomerősítés különböző formáinak és a nyújtásoknak a variálása.

De térjünk vissza a beállt derék problematikájához. Amikor hirtelen úgy érezzük, hogy „nem tudjuk normálisan mozgatni a derekunkat” a legtöbbször napokra megpihentetjük, próbáljuk kifeküdni, ez azonban legföljebb csak rövidtávon segíthet, nem jelent tartós megoldást. Abban az esetben, ha valóban egy gyulladásos fellángolásról van szó, tényleg szükségünk lehet 2-3 nap pihentetéssel egybekötött gyulladáscsökkentésre, de mindez nem oldja meg a probléma gyökerét.

Számba kell vennünk, hogy mitől alakul ki időről időre a derékpanaszunk, ezt kell gyógytornász közreműködésével felfedeznünk és a segítségével átstrukturálnunk, áthangolnunk. Ha ez sikerül, és rendszeresen odafigyelünk a személyre szabott gyakorlataink végzésére, onnantól kezdve egyre ritkábban jelentkeznek fájdalmas epizódok vagy gyakran teljesen el is múlhatnak. A teljes helyreállás pedig az életminőségünket kiugróan növelné, valljuk be őszintén.

 

A derékfájás gyakran kisugárzó tüneteket is ad, sokszor oldalirányba, mintegy övszerűen. Amikor arra kérjük a pácienst, mutassa meg, hol érzi a fájdalmat, gyakran teljes tenyerével a derék két oldalához mutat vagy esetleg csak az egyik oldalra, vesetájékra.

A gerinc két oldalán futnak a kilépő idegek, melyek hozzák-viszik az információt az izmokhoz, végtagokhoz.

Hogy megértsük a kisugárzás folyamatát, jó, ha megismerjük egy kicsit az idegek morfológiáját. Az idegrendszernek van egy központi része, ezt az agyvelő és a gerincvelő alkotja, és van egy perifériás része, melyet az innen kilépő és az ide befutó idegek alkotnak.

A gerinccsatornában fut lefelé a gerincvelő, melyet a csigolyaívek szinte teljesen körbezárnak, ezzel is védve azt a károsodás veszélyétől. A perifériás idegeknek azonban valahol ki- és be kell lépniük oldalirányban a végtagok és az izmok felé. Minden egyes csigolya magasságában van 1-1 ideggyök, és 1-1 ideg, mely oldalirányban kifut a gerinc két oldalán, ezt nevezzük szakszóval szegmentális beidegzésnek. Attól függően, hogy melyik szegment magasságában válik érintetté az ideg vagy az ideggyök, különböző testfelszíni területre, ún. dermatómába ad kisugárzást.

 

Derekfajdalom-dermatoma_terkep

 

A gyógytornász az alapos kikérdezéssel és speciális mozdulatok végeztetésével föl tudja térképezni, mely szegmentumból ered a fájdalom. Ezek az ún. gyöki-tesztek. Miután pontosan lokalizálta a kisugárzás gócpontját, onnantól kezdve szakszerűen kiválasztott gyakorlatok végzésével illetve manuális technikákkal képes fokozatosan fölszabadítani az ideget a provokálódás alól, így a gyöki tünetek (pl.zsibbadás, bizsergés, égő érzés, érzéskiesés stb.) enyhülnek és fokozatosan elmúlnak.

Ezután az idegszövet szépen lassan regenerálódik, de közben nagyon fontos, hogy az általa beidegzett izmokat megfelelő erősségű gyakorlatokkal visszaerősítsük, figyelve arra, hogy az idegi tünetet elkerüljük. Mint az a leírásból is érzékelhető, ez egy összetettebb folyamat, mely komplex látásmódot és terápiát igényel.

A szakképzett gyógytornászok speciális, ezekre a problémákra kifejlesztett módszereket is ismernek (pl.McKenzie-terápia, Idegmobilizációs gyakorlatok, Neurodinamika stb.) melyek kombinálásával a terápia hatékonyabbá válik és a teljes gyógyulási idő lerövidül.

 

Ülő helyzetben a lumbális gerinc hajlított, flektált helyzetben van és a hátul futó derékizmok és idegek is enyhén feszülnek. Ekkor a csigolyák közti távolság dorsalisan nő, a szegmentum hátrafelé nyílik, a porckorongok minimális mértékben hátrafelé boltosulnak.

Viszont! Amennyiben ez az ülő helyzet huzamos ideig fennáll vagy hanyag testtartással társul (beeső derék, görnyedt hát, előreesett váll stb.), esetleg mindkettő, az hosszútávon felerősíti a porckorongok hátrafelé türemkedését.

A porkorong beljesében található a már korábban említett nucleus, mely úgy viselkedik, mint egy picike „szappan”, és flektált helyzetben pl. alapvetően hátrafelé mozdul. De a pozíciótól függően lehet oldalirányú, laterális komponense is. Az „elcsúszott szappan” idővel utat törhet magának az őt körülvevő porcos gyűrűben (anulus fibrosus) és ott mintegy egérúton kitüremkedhet. Ezt a folyamatot nevezzük a porckorong sérvesedésének.

Eleinte jellemzően a derék közepén, centrálisan érzünk kellemetlen, tompa fájdalmat, és ha kijövünk az ülőhelyzetből, lassan ez el is múlik (mivel a nucleus még vissza tud helyezkedni eredeti pozíciójába). Az idő múlásával azonban az „egérút” egyre hosszabb, így lassan elkezd általában valamelyik oldalon dominálni  a fájdalom, és kisugározhat a csípőbe, lágyékhajlatba, fenéktájékra, a combba, vádliba, lábfejbe, lábujjba vagy akár a belső combok, a gát tájékára is.

Ennek kezelése elsősorban a kitüremkedett porckorong vissza”tologatása” amennyire csak lehetséges, illetve a túlnyúlt, gyengült gerincet megtartó izmok erősítése.

Hosszútávon pedig nélkülözhetetlen a megfelelő ergonómikus ülőhelyzet kialakítása és fenntartása, hogy ezzel megelőzzük a kiújulást. Ha kényszerűségből, pl. a foglalkozásunkból fakadóan sok időt töltünk ülésben, az izmaink az adott pozícióhoz alkalmazkodnak, így a test ún. izomegyensúlya eltolódik. Ezt az izombalanszt kell helyreállítanunk megfelelő mozgásterápia segítségével.

Véleményem szerint nagyon fontos megtalálnunk az adott munkakörhöz idomuló és kivitelezhető megoldások megtalálását, mert csak akkor lesz valóban hosszútávon eredményes a kezelés, ha a páciens be tudja építeni az instrukciókat a hétköznapjaiba.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Korábban már beszéltünk az izmok szegmentális beidegzettségéről, ami azt jelenti, hogy adott csigolya magasságában adott idegpályák lépnek ki a végtagok felé. Ezek az idegpályák különböző bőrterületekre is  adnak kisugárzódást, ezek az ún.dermatómák.

A kisugárzás amiatt jelenik meg, mivel a perifériás ideget valahol valamilyen szövet nyomja, provokálja. Mivel az idegszövet eleve nagyon érzékeny és lassan gyógyul, emiatt minél régebb óta tart a provokálódása, annál nagyobb a tartós idegsérülés veszélye. Amint zsibbadást, bizsergést, égő érzést vagy érzéskiesést tapasztalunk magunkon, akár látszólag ok nélkül, forduljunk minél hamarabb szakemberhez (gyógytornász, ortopédus, neurológus)!

A perifériás idegeknek természetesen van egy lefutási pályája, mely lefutásuk során különböző izmokat látnak el mozgató- és érzőinformációkkal.

Minél régebb óta tart az ideg provokációja vagy minél nagyobb annak mértéke, kiterjedése, annál intenzívebb és távolabb eső tüneteket fog adni. Így ha a talpunkban érzünk zsibbadást az jelentheti, hogy régebb óta nyomás alá került az adott ideg vagy valamilyen drámai provokáció alakult ki.

Talpi kisugárzó tünetet ad legtöbbször az L5-ös vagy az S1-es ideggyök érintettsége. Ezek az ún. radikuláris vagy gyöki szimptómák egyrészt bőrtüneteket adnak a dermatómák révén a test különböző felszíneire, másrészt bizonyos motoros, mozgató diszfunkciókkal is járhatnak (pl.nem kivitelezhető alábfej fölfeszítése, sarokraállás, lábujjhegyre emelkedés stb.).

 A szenzoros és a motoros tünetek vizsgálatával a gyógytornász képes pontosan lokalizálni, mely gyökből indul ki a fájdalom, és utána az adott területre ható gyakorlatokkal célzottan kezelni azt.

 

A derékfájást orvosi szaknyelven a leggyakrabban lumboischialgiaként emlegetjük, mivel általában a lumbális gerincből kiinduló panaszról van szó, mely bizonyos esetekben az idegeket, elsősorban az alsó végtagba futó nervus ischiadicust is érintheti. A köznyelvben ezt a hirtelen fellépő, éles, erős tünetekkel társuló derékzsábát lumbágónak is hívjuk.

 

derekfajdalom-nyilalo_derekfajas

 

A lumbális csigolyák és a körülöttük lévő szövetek túlterhelésre gyakran reagálnak lumbágóval. Nagy általánosságban a folyamat első része, hogy a túlzott vagy aszimmetrikus terhelés hatására (ami lehet statikus, tehát tartósan fennálló helytelen pozícióból adódó vagy egy váratlan, hirtelen mozdulatból származó) a gerinc hirtelen fájdalmassá és mozgásában korlátozottá válik, „beáll”.

Ez sokszor átmeneti gyulladással is járhat. Erre gyakran úgy reagálunk ösztönösen, hogy napokig megpihentetjük a derekunkat, bekenjük különböző lazító krémekkel, próbáljuk „kifeküdni” a lumbágót.

A napokig tartó mozdulatlanság enyhítheti a panaszokat egy rövid időre, ugyanakkor kockázata is van, hiszen mihelyst visszatérünk az eredeti terhelésbe, sokszor újra megjelenik a fájdalom. Ezeket a rövidebb-hosszabb ideig tartó derékfájásos ciklusokat nevezzük epizódoknak, melyek a megfelelő és komplex kezelés hiányában évről évre egyre gyakrabban jelentkezhetnek vagy kitolódhatnak. Ez a folyamat a kronifikáció.

A gyógytornával fő célunk az aktuális állapotban a fájdalomcsillapítás mellett, hogy a derékfájásos epizódok okát keressük meg és azt komplex terápiával kezeljük, megelőzve a későbbi kiújulásokat. Ehhez először ki kell derítenünk,hogy a derékfájásnak van-e gyulladásos komponense, és ha igen, azt előbb kémiailag csökkentjük, megszűntetjük.

Ha a gyulladás lelohadt, utána következik az óvatos mobilizáció, vagyis tehermentesített helyzetben az érintett terület bemozgatása jól kontrollált, vezetett gyakorlatokkal illetve a feszes, görcsös izmok manuális fellazítása. Miután a lumbális gerinc és a funkcionálisan szervesen hozzátartozó csontos medence ill. a csípőízület is visszanyerte mozgásszabadságát elkezdődhet a derekat tartó izmok megerősítése.

A fokozatosság elvét betartva adjuk lépésről-lépésre a megfelelő gyógytornagyakorlatokat miközben a páciens visszajelzéseiből és a mozgások harmónikusságából folyamatosan monitorozzuk a terápia hatékonyságát. Amennyiben sikerült megtalálnunk a lumbágó kialakulásának valódi okát és gyökerét, és azt célzottan, körültekintően kezeljük, hatására a lumbális gerinc izomegyensúlya helyreáll és megelőzhetővé válnak a későbbi visszaesések.

 

A fentebb már említett diagnózis, mint lumboischialgia kifejezés magában foglalja, hogy a derékfájás hátterében egyrészt a lumbális gerinc áll, másrészt érintheti a nervus ischiadicust is, mely a gerincvelőből az alsó végtagokba, a lábakba fut.

Ha az ideg is érintetté válik az különböző kisugárzásokat, zsibbadásokat produkálhat. A páciens érezheti pl. hogy éles, nyilalló fájdalom szalad ki a lábába, fartájékra vagy a lágyékhajlat felé. Ez a kisugárzás lehet tompa, kiterjedt jellegű is vagy adott esetben jól körülhatárolható, pontszerű (attól függően, hogy az ideg milyen magasságban érintett ill. milyen mértékben érintett).

Ülés vagy állás, járás hatására ezek a neurológiai tünetek gyakran felerősödnek a terhelés miatt. Mivel az ideg maga egy nagyon érzékeny szövet, túlterhelésre gyakran gyulladással reagál. A gerincvelőből való kilépés helyén lévő ideggyök ill. a kifutó ideg gyulladása igen fájdalmas. Mivel az ideg egy kicsi, szűk járaton keresztül fut ki az alsó végtag felé, ezért ha ez a járat bármilyen okból akadályozottá válik (gyulladt szövetekben fellépő ödéma, porckorong kiboltosulás, kisízületi blokk stb.) az ideg nem tud oda-vissza csúszni-mozogni, tehát „letapadhat”.

A gyógytornász feladata ebben az esetben elsőként, a gyulladás lecsökkentése mellett, a letapadt ideg vagy ideggyök felszabadítása, amiket ún. neuromobilizációs gyakorlatokkal ér el.

Miután a nervus szabaddá vált és a provokációs hatás alól mentesült, utána következik az izombalansz helyreállítása a derékban illetve a helyes testtartás elsajátítása és az abban való megerősödés.

Az izomzatnak kettős mércének kell megfelelnie. Egyrészt adjon elegendő stabilitást, tehát legyen elég erős, másrészt megfelelő ruganyossággal, elaszticitással rendelkezzen. Utóbbira tapasztalataim szerint kevésbé figyelünk, pedig kardinális szerepe van a későbbi visszaesések megelőzésében.

Megemlítenék még itt egy modern, speciális eljárást, az FDM  (fascia disztorziós modell) terápiát, ami az izompólyák manuális stimulációjával állítja helyre a szövetek rugalmasságát. Rendkívül hatékony módszernek tartom, és gyakran alkalmazom a vendégeimnél, mivel már két-három kezeléssel is látványos eredményeket szoktunk elérni.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Az ízületek kopását ún. degeneratív folyamatként tartjuk számon. Ez azt jelenti, hogy egyrészt természetes úton, az öregedés révén is jelentkezik, másrészt vannak bizonyos hajlamosító tényezők is (pl.a túlsúly, fokozott terhelés, genetikai tényezők, bizonyos hormonális változások stb.), amik felgyorsíthatják ezt a jelenséget.

A gerinc esetében a kopás elsősorban a zárólemezeket, vagyis a csigolyatestek felszínén lévő vékony porcréteget, a kisízületeket illetve a csigolyák közötti porckorongokat, diszkuszokat érinti.

A kor előrehaladtával köztudottan csökken a testünk hidratáltsága, emiatt a szöveteink is, elsősorban a lágyszövetek, lassan sérülékenyebbé válnak. Különösen is igaz ez a porcszövetre, mivel ez a szövettípus csak diffúzió révén jut hozzá a  megfelelő tápanyagokhoz (nincs önálló vérellátottsága, tehát nincsenek benne erek).

A porcszövet nem más, mint a testünk természetes lengéscsillapító berendezése, mely hatalmas erőket képes elnyelni és emelett gördülékennyé, harmónikussá teszi az ízületek mozgását. Ez a két funkció a gerincoszlopnál nagyon kifejezetten jelentkezik.

Amint a porcréteg kezd elvékonyodni, a diszkuszok vastagsága csökken, ezzel párhuzamosan csökken a gerincünk lengéscsillapító és erőelnyelő kapacitása. Így a terhelés fokozatosan áttevődik az ízületekre és a csontokra. Ahogy vannak erre hajlamosító tényezők, úgy képesek vagyunk viszont e folyamat ellenében is hatni.

Tehermentesített helyzetben végzett periódikus mozgás hatására az ízületek elkezdenek egy „kenőanyagot”, ún. szinóviát termelni. Ez az ízületi nedv egyrészt olyan tápanyagokat tartalmaz, melyre a porcnak szüksége van, másrészt mechanikailag is szószerint bekenik az ízületi felszíneket, ezzel is csökkentve a súrlódást.

Ez a szinóvia az a folyadék, mely többek között hialuronsavat is tartalmaz, melyet a különböző táplálékkiegészítők, porcerősítők emiatt ajánlanak. A fentebbi leírásból adódik még, hogy az ízületi nedv termelése a szervezeten belül is sekenthető, mégpedig a mozgás révén.

 

Csontritkulás másnéven osteoporosis. A közhiedelemmel szemben nem csak a nőket érinti, idős korban (70év fölött) férfiaknál is gyakori. Nevéből adódóan a csontszövet porózussá, lyukacsossá, ennél fogva törékenyebbé válik.

Két alapvető tipusát tartjuk számon: a postmenopausális és a szenilis (időskori) csontritkulást.

Nőknél tehát már a klimax után is kialakulhat, mivel a változó kor hatására az ösztrogén „csontozat védő” funkciója kiesik. A csontok kálcium tartalma lecsökken, így a csontgerendák veszítenek stabilitásukból. A klimax kezdetétől, 50 éves kor fölött érdemes rendszeresen csontsűrűség vizsgálatot végezni, hogy nyomon kövessük csontozatunk állapotát.

Megelőzésképpen a rendszeres testmozgás, főleg az axiális terheléssel járó mozgásformák (vagyis állóhelyzetben végzett gyaloglás, nordic-walking stb.) javasoltak. Minél inkább mozgásban tartjuk a szervezetünket annál kisebb az esélye, hogy súlyos osteoporózisunk alakuljon ki. De számolnunk kell habituális (veleszületett) és genetikai hajlamokkal is.

Az osteoporózis megjelenése gyakran társul nagyon vékony testalkattal vagy a testtömeg drámai veszítésével. Súlyos esetben a felsőháti szakasz jellegzetesen meggörbült, púpos és a has gyakran előredomborodik, ún.golyóhas  alakul ki. A háti kifózis fokozódásával a gerinc terhelése teljesen megváltozik, a fej előretolt helyzetbe kerül és a lumbális derékszakasz is nagyon érzékennyé válik.

 

derekfajdalom-csontritkulas

 

Fontos itt is meglátnunk az osteoporózis időbeli kialakulásának folyamatát. Ha korán felismerjük (még az osteopénia szakaszában), akkor mozgásterápiával, megfelelő táplálkozással és életvitellel, továbbá étrendkiegészítőkkel esetleg hormonterápiával szépen kezelhető és kordában tartható a betegség. A járulékos fájdalmak megelőzhetők ill. csökkenthetők, a megfelelő izomcsoportok (gerinctartó hosszanti hátizmok, core-izmok) edzésével a prognózis nagymértékben javítható.

 

Gerincsérvnek hívjuk a csigolyák közti porckorongok valamelyik irányba történő kiboltosulásának folyamatát, mely során szélsőséges esetben a kiboltosult rész akár le is szakadhat.

A porckorong anatómiáját tekintve két részből áll, egy külső rostpocos többszörös gyűrűből (ami úgy néz ki, mint az „évgyűrűk” a fák törzsében) és a közepén egy kocsonyás magból (részletesebb leírását lásd fentebb). A belsejében elhelyezkedő mag, az ún.nucleus pulposus úgy viselkedik, akár egy picike szappan.

Ha előrehajolunk, a szappan hátrafelé csúszik, ha hátrahajolunk, akkor épp ellentétesen előrefelé, illetve oldalirányba is képes mozgásra. Ha valamilyen oknál fogva a „szappan” tartósan csúszik egy adott irányba, akkor elkezdi maga előtt kitolni a porcot (protrusio), idővel utat tör magának a porcos gyűrűben, és rétegről rétegre átszakít egy „évgyűrűt” (prolapsus).

Ha ez a folyamat már régóta tart, egy idő után eléri a rostos gyűrű legkülső rétegét, és azt is átszakítja. Ez utóbbi fázist  nevezzük valójában sérvesedésnek, discusherniának.

Amikor a nucleus innen már nem tud visszacsúszni a porckorong belsejébe, akkor nagy valószínűséggel a kivándorolt sérv elkezdi erőteljesen provokálni a közelében lévő ideggyököt illetve ideget. Ez a fázis már komoly fájdalmakkal, neurológiai tünetekkel és következményekkel járhat.

Kisugárzó panaszok esetén mihamarabb keressünk fel szakembert, hogy a folyamatot minél gyorsabban megállíthassuk, ill. visszafordíthassuk. Ha sokáig kezeletlen marad a gerincsérv az funkcionális vagy szenzoros károsodást is okozhat a későbbiekben (izombénulás, érzéskiesés stb.). Hála Istennek az esetek többségében nem fajul el idáig a történet, és a páciens már korábban szakemberhez fordul.

A gyógytornász a megfelelő módszerekkel képes visszafordítani a folyamatot, felszabadítani az ideggyököt-ideget a nyomás alól, visszatornáztatni a discust a helyére és a megfelelő pozícióban a mélyizmok megerősítésével megelőzni a kiújulást. Gyakran használt módszerek a McKenzie-terápia, neuromobilizáció, FDM-terápia, Trigger-pont terápia és az ALS vagyis aktív lumbális stabilizáció.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

A derékpanaszok kezelése, akárcsak kialakulásának okai, rendkívül szerteágazó terület. Alapvetően a módszereknek és eljárásoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: operatív (műtéttel járó) és konzervatív terápiák. Az ún. konzervatív terápiáknál nincsen műtéti beavatkozás.

 

derekfajdalom-gyogytornasz_derekkezeles

 

Ha nincsen súlyos elváltozás, ami operációt igényelne, akkor ezekkel szoktuk kezdeni a kezelést és a legtöbbször ez elegendő is a gyógyuláshoz. Ide tartozik:

  • a gyógytorna,
  • a gyógymasszázs,
  • a különböző fizikoterápiás eljárások,
  • manuálterápiák,
  • gyógyszerek,
  • krémek,
  • fürdőkúrák stb.

A konzervatív terápiákon belül vannak az ún. passzív eljárások, melyek nem igénylik a páciens aktív részvételét, vagyis aktív mozgását. Ezek:

  • a gyógyszeres kezelések,
  • akupunktúrás vagy akupresszúrás eljárások,
  • masszázsterápiák,
  • az elektroterápiás módszerek, mint pl. TENS,
  • ultrahangkezelés,
  • lökéshullám terápia,
  • interferenciás kezelések,
  • a balneoterápia (vagyis a víz gyógyító erejét felhasználó gyógykezelések, mint pl.súlyfürdő, tangentor)
  • …és még sorolhatnánk.

Mindezek elsősorban a fájdalomcsillapítást és bizonyos feszes izmok lazítását szolgálják. Az ún.aktív terápiák között tartjuk számon a gyógytornát, mely a mozgásszervi panaszokat magával a mozgással, megfelelő mozdulatok helyes kivitelezésével gyógyítja.

A gyógytornászok természetesen ötvözik a passzív és aktív technikákat, én ebben rejlik az erejük, hiszen komplex módon alkalmazzák a különböző manuális módszereket (manuálterápia, kötőszöveti és egyéb lágyrészmasszázsok, ízületi mobilizációs technikák, fascia lazítás, triggerpont terápiák) és az aktív tornagyakorlatokat.

 

A műtéti beavatkozás, operáció csak abban az esetben indokolt, ha a szövetek olyan mértékű sérülést szenvedtek, mely másképpen, konzervatív megoldásokkal nem helyreállítható.

Ilyenek például:

  • a súlyos, nagyfokú kizáródott gerincsérvek,
  • idegbénulásos esetek,
  • laesiok,
  • csonttörések,
  • teljes izom- vagy szalagszakadások.

Ekkor a specialista orvos (ortopédus, reumatológus, traumatológus) hivatott a sérülés megítélésére és a megfelelő műtéti eljárás kiválasztására, mely lehet invazív vagy non-invazív.

Amennyiben a sérülés műtéti beavatkozást igényel, a beteg pár nappal korábban befekszik az adott kórházi osztályra vagy egynapos sebészeti ambulanciára, és ott programozottan megoperálják. Az operációt követő pár napos megfigyelés után általában rögtön megkezdik a rehabilitációt, melyben gyógytorna kulcsfontosságú.

A rehabilitációs protokollok betartásával hétről hétre egyre több mozgás megengedett a beteg számára. Nagyon fontos, hogy a műtét utáni felépüléskor gyógytornász vezetését kérjük, mivel ő az, aki szakmailag kompetens a végezhető és végzendő gyakorlatok illetve a kontraindikált mozgások tekintetében. Minél szakszerűbb a rehabilitáció, annál hamarabb jön el a teljes felépülés és mozgásszabadság a beteg számára.

A legtöbbször azonban szeretnénk elkerülni a műtétet, és ez gyógytorna-mozgásterápia rendszeres végzésével el is érhető. Amennyiben a páciens elkötelezett és motivált abban, hogy a gyógytornász vezetése alatt szorgalmasan végezze a rendelt gyakorlatokat, komoly esélye van a műtét nélküli teljes helyreállásnak.

 

Magyarországon a csontkovácsok általában rövid, max.pár hónapos képzés keretében sajátítanak el adott fogásokat, melyekkel bizonyos blokkok kioldására jogosultak. Sajnos napjainkban sok olyan esettel találkozunk, ahol a szakember túllép a saját kompetenciahatárain és ebből később baj származik, főleg a páciens számára.

A csontkovácsolás másnéven oszteopátia művészetéhez nagyfokú és pontos anatómiai ismeret szükséges és ezért külföldön akár öt évig is oktatják egyetemi szinten.

Itthon a hivatalos manuálterapeuták azok, akik egy főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi diploma megszerzése után több éves továbbképzés keretében sajátítják el ezt a metódust.

Két fő iskolát neveznék meg, az egyik a Barvicsenko a másik pedig a Maitland manuális képzés, melyek referenciái és eredményei magukért beszélnek. Mivel a manuálterápia során az ízületek önálló mozgástartományába avatkozunk be és plusz erőhatásokkal manipuláljuk azokat, kiemelten fontos azok kíméletes és precíz kivitelezése.

Ami a gyógytornára alapvetően is jellemző, az ezen a területen különösen hangsúlyos: a megfelelő kiindulási helyzet megválasztása, a mozdulat pontos-precíz légzéssel összekötött kivitelezése és semmi hirtelen, kontrollálatlan mozdulat.

A nagy amplitúdójú, hirtelen mozdulatok (kikattogtatások, kiroppantások) ugyanis szöveti sérülést is okozhatnak, ami később komoly galibákhoz vezet. Szeretném hangsúlyozni, hogy ha szükséges, akkor csak és kizárólag olyan oszteopatához-manuálterapeutához forduljunk, aki többéves egészségügyi szaktudással, diplomával rendelkezik. Ezen a területen ne kockáztassunk!

 

A gyógyszeripar és a drogériák kínálatában rengeteg készítmény közül válogathatunk, melyekkel külsőleg kezelhetjük a fájdalmas derekat. Vannak köztük csak természetes hatóanyagokkal működők (pl. árnika kivonatok, kámfor- vagy kapszaicintartalmúak) és szintetikus gyógyszertartalmúak is.

Ide soroljuk a non-szteroid gyulladáscsökkentőt, izomlazítót tartalmazó krémeket is. Ezek a krémek elsősorban azonban a fájdalomérző receptorokra hatnak, azokat tompítják el vagy kapcsolják ki. Rövid ideig enyhítik ugyan a panaszokat, de nem oldják meg a probléma gyökerét.

Sokszor tapasztaljuk, hogy a krémmel, gyógyszerekkel végzett fájdalomcsillapítás után pár nap elteltével a tünetek még drasztikusabban térnek vissza. Ennek oka, hogy a fájdalomcsillapítókkal csak a testünk természetes visszajelző rendszerét, magát a fájdalmat nyomtuk el, miközben a valódi probléma érintetlen maradt.

A gyógytornász a fájdalom helyéből, tipusából, jellegéből fontos információkhoz jut a problémát illetően, alapos anamnézis során képes belőlük „olvasni”.

Természetesen bizonyos esetekben szükséges lehet pár napig a gyógyszeres kezelés, főleg ha a fájdalomnak gyulladásos komponense is van, de a gyulladás elmúltával célszerű abbahagynunk azt, hogy így hiteles, tiszta információkhoz jussunk.

Bár nagy a kísértés, hogy azt higgyük, a gyógyszer, krém vagy egyéb erőfeszítést nem igénylő eljárás majd varázsütésre megoldja a problémánkat, de ha alaposan belegondolunk belátjuk, hogy az igazi gyógyuláshoz a mi erőfeszítésünkre is szükség van.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Az előbb említett okokból kifolyólag, ami a krémekre, ugyanez igaz a különböző tapaszokra is, akár van bennük hatóanyag akár nincs.

Elsősorban közvetlenül a derékra szoktak ajánlani pl. Flector-tapaszt, vagy más hatóanyagú, keringésfokozó tapaszt. Ez átmelegíti az adott területet, oldva egy kicsit az izmok feszességét illetve tompítja a kellemetlen tüneteket.

A külsőleg alkalmazott kezelések azonban, mindig csak kiegészítői lehetnek a teljes körű terápiás kezelésnek. A fájdalomcsillapító tapaszok, ahogy az egyéb fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy krémek is, a fájdalomérző receptorokra hatnak. Így a test természetes visszajelző rendszerét (a fájdalmat) módosítják vagy kapcsolják ki. Ezzel azonban nem érjük el a probléma forrását, hanem csak a tüneteket kezeljük.

A teljes gyógyuláshoz fel kell tárnunk a valódi okot és azt górcső alá vennünk.

A gyógytornászok is használnak kiegészítő kezelésként ún. kinesiotape tapaszokat, ezek azonban más módon hatnak. Biztosan találkoztunk már pl.olyan sportolókkal, akiken ilyen színes tapaszokat láttunk. A kinesiotape teljesen hatóanyagmentes, és a bőrkontaktuson keresztül természetes módon enyhíti a fájdalmat illetve a keringés javításával gyorsítja a szöveti gyógyulást.

Emellett az elasztikus mivoltából fakadóan, megfelelő felragasztás mellett, képes az izmokat akár lazítani, akár stimulálni. Ezt a módszert is, ahhoz hogy valóban hatékonyan működjön, továbbképzés során sajátítják el az egészségügyi szakemberek. Akin már volt kinesiotape tudja, hogy felragasztástól függően különböző hatású lehet, és ha nem szakmai a felhelyezés teljesen hatástalan is lehet.

 

A derékfájás, ha rendszerint reggel, pihenés után jelentkezik, szóba kerülhet, hogy esetleg a nem megfelelő fekhely okozza a panaszokat. Egész szervezetünk szempontjából kiemelten fontos, hogy az éjszakai alvás maximálisan pihentető legyen, hiszen ezalatt az idő alatt készülünk fel a következő nap kihívásaira.

 

derekfajdalom-pihenteto_alvas_oldaltfekvesben

 

A kielégítő mennyiségű alvás (6-8óra) mellett fontos, hogy a testünk stabil ugyanakkor kényelmes alátámasztást kapjon. Erre általában a félkemény matracokat szoktuk javasolni.

Ha túlságosan puha az ágybetétünk, akkor a test nem kap megfelelő megtámasztást és mintegy belesüpped a matracba. Ekkor a gerincünk már más pozícióban (fokozott hajlásban) terhelődik és ébredéskor „megtörtnek” érezhetjük magunkat.

Ezzel szemben a túlságosan kemény, merev alátámasztás nyomási pontokat eredményez, a legtöbbször medence-csípő tájékon, ami szintén kellemetlen fájdalmakat generál.

Az ergonómikus fekhely kialakítása észszerű, ugyanakkor csak egy ok lehet a sok közül, ami a derékfájásunk hátterében áll.

A körültekintő anamnézis során gyógytornászként fel szoktuk térképezni az alvási szokásokat is. Milyen pozícióban szoktunk elaludni, hogyan ébredünk, hány darab és milyen magas párnán alszunk, fölébredünk-e az éjszaka folyamán, esetleg van-e hogy fájdalomra ébredünk. Mindezek az információk továbbvezetnek bennünket, hogy rátaláljunk a derékfájás igazi okára és azt tudjuk célzottan kezelni.

 

A deréktartó öv általában egy arasznyi szélességű elöl tépőzáras, elasztikus pánt, mely kellemes megtartást adhat fájdalmas derekunknak. Tulajdonképpen azt a természetes izomfűzőt helyettesíti, amely körbeöleli a lumbális gerincszakaszt.

Ez az izomfűző hivatott, hogy megfelelő pozícióban tartsa a csigolyákat a különböző mozgásaink során. Elölről-oldalról a hasizmok, főleg a mély transzverzális hasizom, hátulról az egyenes gerinctartó izmok,a mély multifidus izmok illetve a musculus quadratus lumborum alkotják. Ők együttesen az ún. core-izomzat, mely testünk stabilitását alapvetően meghatározza.

A derékfájás hátterében hamar megtaláljuk ezen izmok gyengeségét, emiatt a fájdalom hamarosan megjelenik a csontok, ízületek szintjén. Nem véletlen tehát, hogy a deréköv által adott külső megtámasztás jótékony hatással lehet a panaszainkra.

Ugyanakkor, ha tartósan, huzamos ideig hordjuk, ezek az izmok még azt a kevés erejüket is elveszítik, amivel rendelkeztek. Ezért általában csak addig javasoljuk a deréköv használatát, amíg a rehabilitáció során ezek az izmok elérik a megfelelő edzettségüket.

Tehát ha fokozottabb terhelésnek tesszük ki a panaszos derekunkat (kertészkedés, emelés, tartós állás stb.) arra az időre nyugodtan tegyük fel, hordjuk, de ezzel párhuzamosan kezdjük el gyógytornával fokozatosan felépíteni és megerősíteni a természetes izomfűző rendszerünket, mert ez a garancia a további derékfájós időszakok megelőzésére.

 

Hazánk bővelkedik természetes gyógy- és termálvizekben, ami óriási kincs. A különböző ásványi összetételű gyógyvizek más-más betegségek kiegészítő terápiájaként igen hasznosak lehetnek.

Már az ókorban használták a víz természetes gyógyító erejét, hiszen a felhajtó erejénél fogva egyrészt könnyebb benne a mozgás, másrészt van egy alapvető fájdalomcsillapító hatása is.

Különösen is igaz ez a különböző gerincbántalmakra is izomeredetű fájdalmakra. A víz egy csodálatos közeg az emberi test számára és igen sokrétűen használjuk a gyógyításban, ez az ún. balneoterápia. Fontos azonban kiemelnünk, hogy nem mindegy mikor és hogyan alkalmazzuk.

A termálvizek ugyanis hőmérsékletüknél fogva felerősíthetik a gyulladásos folyamatokat, amik gyakran társulnak a gerincpanaszokhoz. Tehát ha gyulladás esélye forog fenn, ott maximum a 35-36fokos vizes közeg megengedhető, forró termálvizek használata ilyenkor kifejezetten tilos és kontraindikált.

Miután a gyulladás alábbhagyott és megszűnt, utána fokozatosan használhatjuk a melegvizeket is az izmok lazítására, ízületek könnyebb mobilizálására, szigorúan betartva a kezelési időket (,melyek a termálmedencék falán pontosan ki vannak írva).

Budapesten három fürdőnkben működik ún. nappali kórház, ahol a betegeket orvosi felügyelet mellett, komplex terápiával kezelik. A program általában 5-15 napig tart és csak szakorvosi beutalóval vehető igénybe. A kúra magába foglalja általában a masszázsterápiát, gyógytornát, elektroterápiát esetleg súlyfürdőt, különböző kádkezeléseket, amennyiben ezt a fürdőorvos jónak látja.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Aki még nem próbálta, nem tudja, hogy a gyógytorna a derékfájás kezelésének legtermészetesebb és leghatékonyabb módja.

Mivel a derékpanaszok szinte mindig mozgásszervi eredetűek mi mással lehetne jobban kezelni, mint magával a mozgással?!

A gyógytorna, más néven a fizioterápia egy részletes kikérdezésen és mozgásvizsgálaton alapuló, gondosan megtervezett, felépített és precízen kivitelezett gyakorlatokat tartalmazó terápia, amit különböző manuális kezelésekkel egészítünk ki.

A legfontosabb része mégis a megfelelő gyakorlatok kiválasztása és azok rendszeres végzése egészen addig, amíg a fájdalmas tünetek teljesen megszűnnek és a mozgás minősége, harmóniája helyreáll.

A terápia első lépése az alapos anamnézis, mely során a gyógytornász részletesen kikérdezi a pácienst panaszairól.

Ezután következik a palpáció, az érintett terület áttapintása, ezáltal a szövetek érzékelése, miközben folyamatosan tovább kérdezzük a beteget, hogy közben mit érzékel. A kulcstünetünk ebben a folyamatban a legtöbbször a fájdalom, annak helye, típusa és intenzitása, ami mint az útjelző tábla tovább vezet bennünket a probléma gyökeréig.

A palpáció után jön a mozgásvizsgálat, amikor a különböző mozdulatok elvégeztetésével jutunk rengeteg információhoz. A gyógytornász a mozdulatok kivitelezéséből, azok minőségéből képes megítélni, hogy miből eredhet a fájdalom és azután célzottan tudja azt kezelni.

Alapelv számunkra, hogy a kezelés során elsősorban csillapítsuk a fájdalmat, fölöslegesen ne provokáljuk azt, a gyakorlatokat a fokozatosság elve szerint egyénre szabottan állítsuk össze a páciens képességeihez mérten, és megtanítsuk őt azok helyes kivitelezésére.

Ebből is látszik, hogy a gyógytorna nem egy átmeneti, gyors megoldásra törekszik (bár sokszor már az első kezelések is radikálisan csökkentik a panaszokat), hanem folyamatként tekint a derékfájásra, és célja annak teljes körű gyógyítása.

 

Régebben és napjainkban is sokat alkalmazzuk az ún. krioterápiát (hidegterápia) és a melegterápiákat (iszappakolás, infralámpa stb.) is fájdalomcsillapításként. Habár a gyulladást valóban enyhítheti a hidegkezelés és a görcsös izmok jól reagálhatnak a melegre, mégis fontos, hogy jól ítéljük meg, hogy az adott szituációban melyik és milyen formán megfelelő számunkra.

A drasztikus jegelés ma már a sportrehabilitáció területén sem javasolt, mivel a hirtelen hideghatás a szöveteket károsíthatja és az ízületekre sincs szerencsés hatása. Ezért ha úgy érezzük, hogy jól esne a derekunknak a hűtés, inkább egy ruhába csavart kriogéles tasakkal (gyógyszertárakban vény nélkül kapható), rövidebb ideig tartó hozzáérintésekkel kezeljük az izomzat területét, és ne az ízületeket vagy a csontot.

Derékzsábánál tűzoltásként gyakran forró fürdőt vennénk, azonban ez is kockázatokat rejt magában, hiszen, ha akár egy csekély mértékű gyulladás is jelen van a derekunkban, azt a forró közeg felerősíti, fokozza, ezáltal még rosszabbá válhat a helyzetünk, mint előtte.

Ha mégis úgy érezzük, hogy segítene a meleg, válasszuk inkább a nem forró, de meleg vizes zuhanyt vagy valamilyen enyhén keringésfokozó krémmel (lehet pl. kámforos vagy árnikás) finoman dörzsöljük be az adott területet.

Ez átmenetileg enyhítheti a fájdalmunkat, addig, amíg eljutunk szakemberhez. A későbbiekben pedig a mozgásterápia mellett kiegészítő kezelésként alkalmazható, ha a gyógytornász is úgy ítéli meg.

 

Az alapos kikérdezés és mozgásvizsgálat után nekilátunk a konkrét gyógytorna-gyakorlatok végzésének. Egy-egy kezelés kb.50 percig tart.

Először óvatosan és célzottan kioldjuk a feszes izomzatokat. Már ez önmagában enyhíti a panaszokat. Ez egyrészt manuális úton történik, miközben a páciens relaxált helyzetben fekszik a kezelőágyon, másrészt ún. streching gyakorlatokat is kap, mellyel képes lesz önmaga is nyújtani később.

Legfontosabb célunk a fájdalomcsillapítás mellett a mozgástartomány fokozatos növelése. A gyógytornász a páciens fájdalomtűrő képességét és tüneteit figyelembe véve, először a legegyszerűbb gyakorlatokkal kezd. Átgondoltan építi fel a terápia egyes elemeit. Először általában hanyatt fekve, a gravitáció kikapcsolásával dolgozunk, hogy könnyebb legyen.

 

derekfajdalom-gyogytorna_gyakorlatok_negykezlab

 

A terapeuta gyakorlatról gyakorlatra elmagyarázza a helyes kivitelezés részleteit, utána megkéri a vendéget, hogy mutasson meg egy gyakorlatot. Ezt közösen visszaellenőrzik, és ha szükséges, további instrukciókkal tökéletesítik a gyakorlatot.

A legfontosabb, hogy a vendég a saját testén tapasztalja meg, mi a különbség a helyesen és a helytelenül végzett mozdulat között, ebben segít neki a szakember. A jól végzett feladatok közül párat pedig otthoni „házifeladat”-nak is kap, hogy minél gyorsabb legyen a gyógyulás. Alkalomról alkalomra könnyebbé válik a mozgás és kevesebb lesz a fájdalom.

Ahogy a javulás engedi, egyre komplexebb gyakorlatokat fognak tudni csinálni. Hány alkalomra van szükség a gyógyuláshoz? Meddig kell járnom gyógytornára? Erre pontos választ nehéz előre adni, de általában 5-8 gyógytorna már látványosan tud segíteni, főleg, ha a vendég elkötelezett az otthoni gyakorlásban is. (Természetesen, ha valaki egyáltalán nem gyakorol otthon, a kezeléseknek akkor is lesz hatása, csak hosszabban elnyúlik a folyamat.)

Mivel a derékfájás gyógyításánál átstrukturálásról is szó van, ehhez azért idő kell. Ha évek alatt alakult ki egy káros mozgás vagy testtartás, az először le kell építenünk és utána a jót újraprogramoznunk. Ehhez az átprogramozáshoz nagy átlagban 8-10 hét elegendő.

Amíg a fájdalmak erősek, addig heti 2 gyógytornát javasolunk, hogy minél hamarabb elérjük a fájdalom enyhülését. Ha ez rendeződött, azután jön az izomerősítő szakasz vagy másnéven aktív lumbális stabilizáció.

A gyógyulással párhuzamosan a páciens egyre önállóbbá válik, idővel heti egy alkalomra csökken a találkozások száma, és amint helyreállt az izomegyensúly, nyert ügyünk van.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

A gerincműtét utáni rehabilitáció szerves része a gyógytorna. A műtétet követő második napon már a kórházban elkezdik a páciens mobilizálását vagyis a protokollnak megfelelő mozgatását.

A műtétek után különösen fontos, hogy a keringést javítsuk, hiszen ez a szövetek gyógyulásának egyik alapja. Ehhez speciális gyógytorna gyakorlatok, ún. értorna tartozik.

Régebben a műtétet követően hosszan pihentették a betegeket ágyban fekve, de a modern tudományos ismereteink szerint, minél hamarabb visszatérünk a kontrollált, óvatos mozgáshoz, annál jobban gyógyulunk.

Egy gerincsérv műtét után pl. fontos, hogy az idegek mobilitását megőrizzük, a hegesedés káros következményeit megelőzzük. Ezt azt jelenti, hogy a kontraindikált, vagyis tiltott mozgásirányt (amerre a sérv kijött) elkerüljük, de közben törekszünk rá, hogy megőrizzük az izmok erejét és rugalmasságát. Ehhez általában izometriás, vagyis izomfeszítéssel járó gyakorlatokat használunk illetve a többi, megengedett irányokban mozgatjuk a gerincet.

A műtéten átesetteknek javasoljuk, hogy amikortól az operáló orvos engedélyezi (ez általában a műtétet követő 4-5.hét) rögtön kezdjék el a szakember által kísért gyógytornát. A stabilizációs műtéteknél, mint pl. egy erős listhesis visszarögzítésekor vagy cage beültetés alkalmával hasonlóan járunk el. Ilyenkor a rögzítő beépülési idejét követően a cél a lehető legjobb mozgástartomány elérése. Tehát a bemerevedett izmok lazítása és az ízületi amplitúdók növelése.

Ha törés miatti műtéten estünk át (ez lehet baleset miatt, vagy ún.kompressziós-fáradásos törés időseknél) a csontgyógyulás időtartama 6 hét. A 6 hetes orvosi kontroll után szintén kezdjük el a vezetett rehabilitációt, hogy minél hamarabb visszatérjen a mozgékonyságunk és megelőzzük a műtét miatti szövődményeket.

A műtétek után a gyógytornászok fokozott körültekintéssel, a szakmai protokollok fokozatainak betartásával és a beteg fájdalomtűrő képességének abszolút tiszteletben tartásával járnak el. Csak addig végezzük a gyakorlatokat, amíg az az elviselhető, de még jótékony fájdalom határain belül marad.

 

Az interneten kedvünkre böngészhetünk a különböző tornaleírások és videók között, ám ahogy ez más szakterületen is igaz, a legtöbb hálóra fölkerülő anyag szakmailag nem állja meg a helyét. Legföljebb az alap gyakorlatokat találjuk meg és nagy hátránya, hogy nem veszi figyelembe az egyéni adottságokat.

A személyes és egyéni gyógytorna hatalmas előnye, hogy a szakember nemcsak elmagyarázza, megmutatja, megérezteti a különböző gyakorlatokat, hanem vissza is ellenőrzi és kijavítja az esetleges hibákat.

A gyógytornász pontosan fel tudja mérni azt a szintet, ahol épp akkor a beteg tart és ahhoz igazítja a feladatokat. Így mindig a megfelelő következő lépést állítja a páciens elé, ami még megugorható, de nem terheli túl.

A gyógytorna lényege, hogy egészen személyre szabott. Ahogy egy ruha is akkor tökéletes, ha ránk szabják és nem a konfekciósat választjuk, ugyanígy a mozgásterápia is akkor a legeredményesebb, ha figyelembe vesszük az egyéni adottságokat és a kezelést ahhoz igazítjuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy az otthoni deréktorna fölösleges lenne, sőt.

Az otthon végzett, jól kivitelezett gyakorlatsorok megsokszorozzák az eredményeket, de ehhez előbb meg kell tanulnunk a helyes mozdulatokat. Az ördög a részletekben rejlik. A gyógytornászok ezért is adnak minden egyes óra végén egy-két feladatot otthonra, amit a vendég már jól elsajátított és a következő óráig begyakorolhat. Így hétről hétre lassan összeáll egy komplex, személyre szabott gyakorlatsor, amit aztán a páciens önállóan is végezhet.

A gyakorlatok erősségét, szintjét mindig a páciens erejéhez és fejlődéséhez igazítjuk. A terápia befejezésekor pedig összeállítunk egy olyan max.fél órás tornasort, ami az elért eredményeket megőrzi, és a rendszeres gyakorlással karban tartja a derekat. Összességében tehát az otthon végzett deréktorna aranyat ér, ha azt szakemberrel állítottuk össze és gyakoroltuk be.

 

Akinek fájdalom van a derekában annak már az is megváltás szokott lenni, ha ezeket enyhítjük. Márpedig tapasztalataim szerint, ha megtaláljuk a probléma gyökerét, pontos és jó diagnózist állítunk fel és azt elkezdjük célzottan kezelni, akkor nagyon hamar jönnek a jó eredmények.

 

derekfajdalom-felszabadult_idosebb_ferfi

 

Először is a fájdalom lecsökken, majd megszűnik. Emellett nő a mozgásszabadság, a fájdalomtól való félelem fokozatosan eltűnik, egyre bátrabbak leszünk újra a mozgásban.

Nagyon sok vendégem érkezett éles, kisugárzó, erős panaszokkal, amik hátterében különböző okok álltak. Ezek a leggyakrabban lumbágó, isiász vagy porckorong eredetűek voltak, amikhez járulékos panaszok (pl.izomgörcs) is vegyültek.

A legtöbbször 2-3 héten belül jelentős javulásokat értünk el. Ehhez az eredményes együttműködéshez a legfontosabb szerintem a kölcsönös bizalom és a motiváltság. Volt olyan vendégem, aki hosszú évtizedeken keresztül félévente lumbágós panaszokkal küzdött. Mindig megkapta az orvosi kezelést, a fájdalomcsillapító injekciókat mégis évről évre egyre gyakrabban és erősebben jelentkeztek a fájdalmai. Végül elkerült gyógytornára.

A rendszeres, heti két alkalommal együtt és a lelkiismeretesen, minden másik napon otthon végzett gyógytorna hatására 3-4 hónap alatt sikerült elérnünk, hogy azóta gyakorlatilag panaszmentes. Azután egy darabig még heti egy alkalommal jött tornára. Az elmúlt másfél év alatt egyszer sem volt olyan lumbágós epizódja, ami miatt ágynak dőlt volna vagy injekcióra lett volna szüksége.

Ha egyszer-egyszer érez is enyhe tüneteket, azt a megfelelő gyakorlatokkal képes önállóan kezelni. Egy másik vendégem lábba kisugárzó panasszal érkezett, ami nála a legtöbbször kutyasétáltatáskor jelentkezett. Három hét alatt a megfelelő izomcsoportok és idegek nyújtásával sikerült teljesen tünetmentessé válnia. Ezeket a kulcsgyakorlatokat azóta is rendszeresen végzi otthon, így a kiújulás kizárt.

Egy nagyon különleges vendégemet említem még, aki komoly neurológiai tünettel érkezett, nem tudott lábujjhegyre állni (ez nekünk rögtön gerincsérve illetve gyöki tünetre utal). Rögtön el akartam küldeni MRI-re, de Ő nem akart semmiképp sem orvoshoz fordulni. Azt kérte tőlem, hogy adjak neki három hetet, ha nem javulna, rögtön orvoshoz fordul.

Tudtam, hogy rendszeresen sportol, tájfut és láttam benne azt az akaraterőt és motiváltságot, hogy tudtam, bármit kérek is, Ő otthon gyakorolni fogja. A második hét végén már kezdett visszatérni az erő a bénult izomba, és már meg tudta emelni a sarkát. További négy hét elteltével teljesen rendeződött a problémája és azóta is jól van, folytatta a hobbiját, a terepfutást.

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

 

Gyógytornarendelőnk a II. kerületben, a Vitéz utca 9. szám alatt található. Könnyedén megközelíthető akár a Mechwart-liget akár a Batthyány tér felől. Parkolási lehetőségek bőven vannak a környező utcákban. Rendelőnk igényesen berendezett, tágas, világos, barátságos.

Tornatermeink teljesen felszereltek, gazdag eszközparkkal, hogy ezzel is elősegítsük a gyakorlatok változatosságát.

Csapatunkban kilenc gyógytornász-fizioterapeuta és három manuálterapeuta van, mindegyikük szakmailag magasan képzett és sokévtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Ezen felül különböző speciális továbbképzéseket is végeztek szakmai érdeklődési köreiknek megfelelően.

Gyógytornára bejelentkezni telefonon a 06 30-50-50-50-3-as számon hétköznap 9-17 óra között vagy weboldalunkon keresztül online – www.gyogytornaszom.hu – bármikor tudnak az érdeklődők.

Célunk, hogy a vendégek kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb időpontot, ami a hétköznapjaikba legjobban beilleszthető. Továbbá hogy igényes környezetben magas színvonalú, egyéni ellátást kapjanak és a gyógytorna egészen személyre szabott legyen.

Rendelőnk hétfőtől péntekig 8-20 óráig továbbá szombaton délelőtt is nyitva van. Kezeléseink 50 percesek illetve állapotfelmérésünk, vagyis az első alkalom általában kicsit hosszabb, max.60 perc. Rendelőnkben lehetőség van készpénzes, bankkártyás, szépkártyás és egészségpénztáras fizetésre is.

Árainkról részletesebben itt olvashat.

Miért válasszon minket? Mert a minőséget képviseljük. Mindannyian elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden páciensünknek a lehető legjobb ellátást nyújtsuk. Csapatunk megbízható, kedves, szakmailag magasan kvalifikált szakemberekből áll, akik odaadásukkal és a gyógyítás iránti elhivatottságukkal állnak a betegek rendelkezésére.

 

Olvasta cikkünket és szeretne bejelentkezni, esetleg még kérdései vannak vagy tanácsot szeretne kérni?

Ezt telefonon vagy online is megteheti.

Ha személyesen szeretne bejelentkezni, hívja recepciósunkat a 06 30 50-50-50-3-as számon hétfőtől péntekig 9-17 óra között vagy kérjen visszahívást.

Weboldalunkon keresztül online is bejelentkezhet és kiválaszthatja, melyik gyógytornászunkhoz szeretne jönni illetve az Ön számára legmegfelelőbb időpontot.

A bejelentkezést követően rögtön küldünk egy megerősítő emailt, melyben az időpont véglegesítése mellett leírjuk a rendelő pontos címét illetve az első alkalom részleteit.

Az első alkalomra, vagyis az állapotfelmérésre kérjük, hozza el magával orvosi leleteit, képalkotó felvételeit (rtg, CT, MRI stb.), ha rendelkezik ilyenekkel illetve kényelmes váltóruhát (sort, póló, zokni).

Az állapotfelmérés során panaszainak részletes kikérdezése (anamnézis felvétel) mellett mozgásvizsgálatot végzünk. Ez annyit takar, hogy a gyógytornász kér egy-két nagyon egyszerű, az adott mozgásszervi probléma feltárásához szorosan kapcsolódó mozdulatot és annak minőségét, harmónikusságát megfigyeli illetve ellenőrzi a különböző izomcsoportok erejét.

A kikérdezés és a fizikai vizsgálat alapján a gyógytornász felállít egy diagnózist, és ebből kiindulva összeállít egy személyre szabott terápiás tervet. Tornázni is fogunk az állapotfelmérésen vagy csak vizsgálat lesz?

Általában már az első alkalom végén végzünk egy-két ráhangoló gyakorlatot, amit a következő alkalomig otthoni gyakorlásra is szoktunk javasolni. A második alkalomtól elindul a fókuszált mozgásterápia.

Ha fájdalmai vannak, azt javasoljuk, minél hamarabb forduljon szakemberhez, hogy megkezdődhessen a megfelelő terápia. Mi a helyzet, ha nincsenek fájdalmaim?

Ritkábban, de az is előfordul, hogy valaki „pusztán” egészségmegőrzés-javítás céljából, preventíve fordul gyógytornászhoz. Ez nagyfokú tudatosságot jelez, és bátran állíthatjuk, hogy sok jövőbeli mozgásprobléma így megelőzhető. Ha felkeltettük érdeklődését, tegyen egy próbát, forduljon hozzánk bizalommal! Várjuk rendelőnkben!

 

Bejelentkezem derék gyógytornára!

Szerző: Tímár Judit

Válasszon derékfájdalom specialistáink közül!

Több szakemberünk is foglalkozik a derékfájdalmak kezelésével. Válassza ki, hogy ki a szimpatikus és foglalja le az első konzultáció időpontját hozzá, ahol a panaszait és a teljes kezelési tervet is részletesen átbeszélik!

Eipl Tamara

4 év tapasztalat

Szakterületek:  Derékfájdalom, porckorong problémák, isiász, ülésből adódó derékfájdalom, preventív törzs- és derékerősítés, hátfájdalom, rossz testtartás, előre esett vállak, nyakfájdalom, feszes nyakizmok, nyaki porckorong probléma, tartáskorrekció, csípőkopás, porckopás, futó térd, térd instabilitás, térdkalács körüli panaszok, bokaficam, rándulás, boka instabilitás.

Rendelési idő

Kedd, pé., szo délelőtt, csütörtök: du. Bejelentkezés Tamarához!
Jobban megismerné Tamarát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Tamara bemutatkozójához!

Apáthy Fruzsina

9 év tapasztalat

Szakterületek: Térd- boka sérülések, izom-, ín-, szalagszakadás, törés, ficam utáni rehabilitáció, Deréktáji, háti- és nyaki gerinc akut és krónikus panaszai, isiász szindróma, gerincsérv, mozgásbeszűkülés, fájdalom, gerincműtétek utáni rehabilitáció, Műtétek, balesetek utáni rehabilitáció, Tartáskorrekció, életmódbeli tanácsok, Egyensúly, koordináció fejlesztés, senior torna.

Rendelési idő

Hétfő, csüt délután, ke,sze,pé délelőtt. Bejelentkezés Fruzsinához!
Jobban megismerné Fruzsinát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Fruzsina bemutatkozójához!

Ziglerné Szőke Rita

17 év tapasztalat

Szakterületek:  Nyaki, háti, ágyéki gerinc problémái; porckorongsérv kezelése McKenzie és manuálterápiával, Nyaki gerinc felől induló fejfájás, szédülés  Tartáskorrekció, Befagyott váll (PHS), Traumatológiai esetek: vállficam, váll-, könyök-, csuklótörések, kézsérülések, alsóvégtagi törések, térd- és bokaízületi szalagsérülések, Csípő- és térdízület degeneratív elváltozásai ,protézis beültetés

Rendelési idő

Hétfő, kedd, csüt., pé., délelőtt, szerda: du. Bejelentkezés Ritához!
Jobban megismerné Ritát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Rita bemutatkozójához!

Molnár Georgina

9 év tapasztalat

Szakterületek: nyaki, háti és derék panaszok (pl., isiász, lumbágó, beszűkült gerinc mozgások), Porckorongsérv, Tartás- és egyéb statikai problémák kezelése → tartásjavítás, életmódra vonatkozó tanácsadás, ergonómia, Ortopédiai műtétekre való felkészítés, és az ezt követő rehabilitáció (térdprotézis, csípőprotézis, arthroscopia, keresztszalag műtét,) Ízületek kopásos betegségeinek kezelése, Sportsérülések kezelése, felkészítés a sportba való visszatérésre, Tanácsok az edzőtermi és csoportos edzésekhez.

Rendelési idő

Hé, sze délután, péntek délelőtt. Bejelentkezés Georginához!
Jobban megismerné Georginát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Georgina bemutatkozójához!

Obermayer-Buda Katinka

7 év tapasztalat

Szakterületek: Sportsérülések, műtétek utáni rehabilitáció,  Derék-, hát- és nyakfájdalom,
Porckorong előboltosulás vagy -sérv, Tartáskorrekció, Prevenció – hobbi vagy versenysportolóknak egyaránt, Törzsstabilizáció – „core” izmok erősítése, Felkészítés a sportra – Ülő munka után mozognék : mit, hogyan és mit ne…Személyre szabott tanácsok, rávezető gyakorlatok

Rendelési idő

Hé, ke, csü: délután, sze, péntek: délelőtt. Bejelentkezés Katinkához!
Jobban megismerné Katinkát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Katinka bemutatkozójához!

Tímár Judit

13 év tapasztalat

Szakterületek: gerincsérvek, idegfájdalmak, helytelen testtartás, csigolya–, csípő-,térd-, boka-, vállproblémák, ortopédiai műtétek rehabilitációja (pl. csípő- térdprotézis), reumatológiai panaszok,
“befagyott váll” (PHS) ,krónikus vagy akut derékbántalmak (pl. lumboischialgia, ülőideggyulladás, SPA=Bechterew-kór, DISH=Forestier-szindróma stb.), gerincműtétek utáni rehabilitáció
nyaki panaszok és fejfájások (cervicobrachialgia, nyaki gerincsérv),  porckopások, rotátorköpeny

Rendelési idő

Hétfőtől péntekig egész nap. Bejelentkezés Judithoz!
Jobban megismerné Juditot?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Judit bemutatkozójához!

Berczi Miklós

7 év tapasztalat

Szakterületek: Parkinson-kóros betegek, porckorong kiboltosulás/sérv, lumbágó, isiász, lumboischialgia, ülőidegzsába, derékfájás, lábzsibbadás, lábfájdalom, égő érzés a lábban,
achilles fájdalom, talpfájdalom, saroksarkantyú, tenisz/golf könyök, bicepsz ín fájdalma, “futó térd”
Az ortopédiai műtétek utáni rehabilitáció, Gyógymasszázs., Szájzár, szájnyitási korlátozottság kezelése
Állkapocsízületi kattogás, recsegés, ropogás kezelése, Fülzúgás, fülcsengés kezelése.

Rendelési idő

Hétfő-kedd-péntek délelőtt, szerda délután. Bejelentkezés Miklóshoz!
Jobban megismerné Miklóst?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Miklós bemutatkozójához!

Markos Mónika

17 év tapasztalat

Szakterületek: Maitland / Mulligan Manuálterápia, Mckenzie torna, nyaki, háti, ágyéki gerinc problémái, porckorongsérv, váll izomszakadás, -törés, -rotátorköpeny, befagyott váll.  A térd, csípő és váll ízületi kopása, protézisek, műtétek és törés, ficam, szalag / izomsérülések,  utáni rehabilitáció.

Rendelési idő

Kedd, csüt délután, szerda délelőtt. Bejelentkezés Mónikához!
Jobban megismerné Mónikát?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Mónika bemutatkozójához!

Kutás Mercédesz

18 év tapasztalat

Szakterületek: gerinc eredetű, és a nyak – vállövi panaszok kezelése, sportsérülések,
a McKenzie terápia, a fascia terápia, és a funkcionális tréning,speciális kommunikációt igénylő páciensek (gyerekek és felnőttek) komplex fizioterápiás ellátása, nyaki gerincen végzett discectomia (porckorongsérv eltávolítása), fúziós és protézis műtétek, AC-, váll-, könyökficam, felső végtagi törés, zúzódás, húzódás, vongálódás, esetleges idegsérülések kezelése, rotátorköpeny rekonstrukció
az ágyéki gerincen végzett discectomia, decompressio, fúziós – stabilizációs műtétek
alsóvégtagi (főként a boka ízületi) ficam, zúzódás, húzódás, vongálódás, esetleges idegsérülések

Rendelési idő

Hétfő egész nap, szerda, péntek délelőtt. Bejelentkezés Mercihez!
Jobban megismerné Mercit?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Merci bemutatkozójához!

Varga Bernadett

4 év tapasztalat

Szakterületek: Gerincferdülés kezelése, Sceuermann-kór, laposhát, Hátfájás, Derékfájás (lumbágó,isiász), Gerincsérv, Csigolyadeformitások, tartási rendellenességek, Gerincműtétre való felkészítés, rehabilitáció, Korzettkezelés, Szájzár, szájnyitási korlátozottság, Állkapocsízületi kattogás, recsegés, ropogás, Fülzúgás, fülcsengés, Állkapocsízület traumás sérülések, Senior torna.

Rendelési idő

Kedd, szerda, péntek délután. Bejelentkezés Bernadetthez!
Jobban megismerné Bernadettet?
Nézze meg bemutatkozó oldalát!

Tovább Bernadett bemutatkozójához!

Nagy Dominika

Recepciós

Dominika a recepciósunk, aki maga is egészségügyi végzettségű. Ő az, aki a bejövő hívásokat kezeli, illetve ha ellátogat rendelőnkbe, akkor vele fog találkozni elsőként.

A célzott, személyre szabott és az okokat kezelő gyógytornával így akár 15 alkalom után megszabadulhat derékfájásától, úgy hogy ehhez semmilyen műtétet, gyógyszert vagy külső beavatkozást nem kell igénybe vennie.
Időpontot foglalok!

Betegeink ezeket mondták rólunk:

“Az elején ódzkodtam a gyógytornától, de szerencsére hamar elmúlt minden félelmem mert Judit nagyon figyel arra, hogy csak addig menjünk el, ami még nem okoz fájdalmat."
Pál ZoltánBudapest
“Mercédesz nagyon kedves és türelmes, nagyon örülök, hogy rátok találtam. Már mindent kipróbáltam a hátfájásra, és nem gondoltam volna, hogy a gyógytorna lesz, az ami a legjobban segít."
Urbányi KláraFót
“A google keresőben találtam meg az oldalukat és szimpatikus volt, amit a weboldalon írtak magukról. Az ülőmunka miatt fáj a derekam, a körzeti orvos mauálterápiát írt fel. Balázshoz járok és meg vagyok elégedve. Ajánlom őket.”
Bálint TamásBudaörs

Gyógytorna árlista

Az első online vagy személyes alkalom magában foglalja a konzultációt + a személyre szabott terápiás terv összeállítását. Minden további alkalom pedig, már maga a kezelés és ez a kezelés típusától függetlenül egységes árú. Online gyógytorna esetén a fizetés előre utalással, személyesen bankkártyával történik, és ha Ön rendelkezik egészségpénztárral, a számlát ki tudjuk állítani az egészségpénztárára is!

2. alkalomtól: Személyes gyógytorna
9.500 Ft
  • A rendelőnkben
  • / alkalom (50-60 perc)
  • A második alkalomtól
  • Bármilyen kezelésre
2. alkalomtól: Online gyógytorna
6.500 Ft
  • Videóhívás alapú
  • / alkalom (50 perc)
  • A második alkalomtól
  • Bármilyen kezelésre
1.alkalom: Online konzultáció
7.500 Ft
  • Videóhívás alapú
  • A fájdalom okának feltárása
  • Terápiás terv kialakítása
  • Girl in a jacket
Időpontot foglalok!
1. alkalom: Személyes állapotfelmérés
11.600 Ft
  • A rendelőnkben
  • A fájdalom okának feltárása
  • Terápiás terv kialakítása
  • Girl in a jacket
Időpontot foglalok!
2. alkalomtól: Állkapocs kezelés
5.800 Ft
  • A rendelőnkben
  • / alkalom (30 perc)
  • Speciális gyógytorna
  • Állkapocsízületi panaszokra

“Nekem való?” GARANCIA! – Ha nem tudunk segíteni nem kell fizetnie!

Vállaljuk, hogy amennyiben az első online konzultációval nem elégedett, mert nem azt kapta tőlünk amire számított, nem kell kifizetnie az első konzultáció árát! Sőt, ha a panasza olyan jellegű amire a gyógytorna nem tud megoldást nyújtani, akkor is ingyenes volt a konzultáció az Ön számára. És természetesen a legjobb tudásunk szerint ajánlunk Önnek olyan egészségügyi szakembert, akihez szerintünk érdemes lehet fordulnia.