Állkapocs ízületi gyógytorna - Temporomandibuláris terápia Budapesten
Hívás!Bejelentkezés!
  • KATTOGÁS, FÜLZUGÁS? FOGCSIKORGATÁS GYÖTRI? ÉLLKAPOCSIZÜLETI (RÁGÓIZOM) GYÓGYTORNA SEGÍT!

    Állkapocsízületi terápiával maradandóan elmúlhatnak panaszai. Foglaljon időpontot online videóhívásos, vagy személyes gyógytornára!
    Hívjon: 06-30-50-50-50-3

Állkapocsízületi gyógytorna és panaszok kérdések és válaszok - GYIK

Összegyűjtöttük a leggyakrabban ismételt kérdéseket az állkapocsízületi gyógytorna és panaszok témáiban. Az első kérdésre a választ azonnal a kérdés alatt találja, a többi kérdésre pedig kattintva nyílik meg a válasz a kérdés alá.                                            

Az állkapocsízületi gyógytorna speciális terápia az állkapocsízületet és környékét érintő panaszok enyhítésére. Tágabb értelemben orofaciális fájdalom szindrómának nevezzük, mert az állkapocsízületet érintő panaszon kívül magába foglalja a fej-, nyak-, és az arc fájdalmait is.

Az állkapocsízületi panaszok kialakulásában nagy szerepet játszanak a rágóizmok. A rágóizmok leghatékonyabban kívülről és belülről egyszerre alkalmazott lágyrészmobilizációs technikával kezelhetőek, melyek pontos manualitást igényelnek. Specifikusabb a masszázsnál. Szükség van az egyes lágyrészek típusának elkülönítésére. Kezelhetünk izompólyát, izomrostot, inas eredést, inas tapadást vagy izom-ín átmenetet. Az izomrostok lefutására merőleges technikát alkalmazva az izmot körülvevő pólyát kezeljük, növelve a mobilitását. Az ín specifikus nyújtásával gátoljuk az adott izom működését, ezzel lazítást érve el.

Lágyrészmobilizáció során biztosítjuk a lágyrészek optimális mozgathatóságát, ami az ízületi mozgathatóság alapja. Bizonyos esetekben az egyes kötőszöveti rostok egymáshoz tapadnak, ami ízületi mozgáskorlátozottság, kontraktúra kialakulásához vezethet.

Temporomandibuláris terápia során lágyrészmobilizációval és állkapocsízületi gyógytorna gyakorlatokkal fokozatosan csökkentjük a rágóizmokban már kialakult görcsöket és meggátoljuk a rágóizmok további túlzott feszülését, ezzel megszüntetve az állkapocsízület és környékén jelentkező helyi- vagy kisugárzó panaszokat.

 

A temporomandibuláris terápia hazánkban jelenleg a kevésbé ismert kezelési módszerek közé tartozik, pedig a népesség 50-60%-a rendelkezik állkapocsízületi diszfunkció tüneteivel, közülük 5-12% igényel feltétlen kezelést.

Temporomandibuláris terápia állkapocsízületi diszfunkció fennálláskor szükséges. Az állkapocsízületi diszfunkció az ízület megváltozott, rendellenes funkcióját jelenti. Fő tünete a fájdalom megjelenése az ízületnél, rágóizmokban, fül előtti területen, mely az esetek többségében rágásra, állkapocsmozgásokra fokozódik. Az állkapocsízületi mozgások rendellenessé válhatnak, beszűkülhetnek, aszimmetriát mutathatnak. Társulhatnak hozzá ízületi hangjelenségek: kattogás, recsegés, ropogás.

Állkapocsízületi terápia a következő panaszok esetén nyújt hatékony kezelést:

  • állkapocsízületi fájdalom
  • alvás közben és/vagy nappal jelentkező fogcsikorgatás, fogszorítás
  • problémás hosszan tartó szájnyitás (például fogászati kezelés)
  • fogászati kezelést követően kialakuló szájzár, szájnyitási korlátozottság
  • spontán kialakuló szájzár, szájnyitási korlátozottság
  • traumás sérülést követően kialakuló szájzár, szájnyitási korlátozottság
  • állkapocsízület traumás sérülését követően
  • állkapocsízületi kattogás (főként ha a kattogás fájdalommal jár és/vagy fogszabályozás előtt áll)
  • állkapocsízületi recsegés, ropogás (állkapocsízületi arthrosis)
  • nyelvlökéses nyelés következtében kialakuló fájdalmas, feszes rágóizmok
  • ismeretlen eredetű fogfájás
  • ismeretlen eredetű fülzúgás, fülcsengés, fülpattogás, füldugulás
  • ismeretlen eredetű gyakori fejfájás, fejtetőfájdalom
  • ismeretlen eredetű arcüregtájéki fájdalom
  • ismeretlen eredetű arczsibbadás

 

A temporomandibuláris diszfunkció leggyakoribb tünete az állkapocsízület- és környékén megjelenő fájdalom, mely az esetek többségében állkapocsmozgásra fokozódik. Rendellenessé válhatnak az állkapocsízületi mozgások. Beszűkülhetnek, társulhat hozzá aszimmetria és ízületi hangjelenség: kattogás, recsegés, ropogás.

A nem megfelelően működő ízület fokozott nyomásnak van kitéve, túlterhelődik, ami fájdalom formájában jelentkezik. A túlterhelésnek számos oka lehet, például előrehelyezett fejtartás, fogszorítás, ízületi porc kimozdulása, nyelvlökéses nyelés, mikro- vagy makrotrauma.

Előrehelyezett fejtartás során az állkapocs hátracsúszik, a rágóizmok megfeszülnek és nyomás alá kerül az állkapocsízület. Minél elérőbb helyeződik a fej, annál nagyobb nyomás éri a rágóizmokat és az állkapocsízületet.

Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között 2-3 mm távolság van. Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet. Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak. Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat és az ízületet. Fogszorítás során több, mint 50 kilogramm terhelésnek van kitéve az állkapocsízület, a rágóizmok és a fogak egyaránt.

Részletes állapotfelmérés során felderítjük az állkapocsízületi diszfunkció okát és annak megfelelően alakítjuk a terápiát. Temporomandibuláris gyógytornával, életmódbeli tanácsadással, lazítógyakorlatokkal, végleg megszabadítjuk állkapocsízületi fájdalmától.

 

Az állkapocsízület felépítése anatómiailag hasonló az emberi szervezet többi ízületének a felépítéséhez. Élettani helyzetben az állkapocsízület áll egy ízületi fejből és egy ízületi árokból, ami között található egy porckorong (discus). Az állkapocsízület mozgásai során az ízületi fej és a discus együtt mozognak. Hirtelen nagy nyitásra (például ásítás, almába harapás) előfordulhat, hogy a discus áthelyeződik (leggyakrabban előrefelé). Ekkor hallható egy reccsenés, ami általában nagy fájdalommal jár, esetenként pár másodpercbe beletelik mire be tudjuk csukni a szánkat. A hasonló események után kialakuló szájzár a discus áthelyeződésének, diszlokációjának köszönhető, mely során a rágóizmok megfeszülnek, ezzel tovább gátolva a szájnyitás mértékét. Ilyenkor a discus kizáródik az ízületből, az ízületi fej elé kerül. Szájnyitás során az ízületi fej beleütközik a discusba, és nem tud tovább haladni, ezért a szájnyitás sem megy tovább, szájzár alakul ki. Leglátványosabb jele, a sérült oldal irányába történő korlátozott mértékű, ferde szájnyitás.

Az akut discus diszlokáció az egyik leghatékonyabban kezelhető állkapocsízületi diszfunkció.

A temporomandibuláris terápia során ízületi disztrakciót alkalmazva „helyet csinálunk” a discusnak, hogy legyen esélye visszahelyeződni. Ezt követően gyógytorna gyakorlatokkal megfelelő irányba tereljük a discust, valamint speciális technikával lazítjuk az érintett, feszes rágóizmokat.

Az idő múlásával spontán enyhülhetnek a panaszok, csökkenhet a fájdalom, nőhet és egyenesedhet a szájnyitás mértéke, de a discus adekvát kezelés nélkül nem kerül vissza élettani helyzetébe. Fontos, hogy a diszlokációt követően mihamarabb forduljunk fogorvos vagy temporomandibuláris terápiában jártas gyógytornászhoz. Minél kevesebb idő telik el a diszlokáció okozta szájzár kialakulását követően, annál nagyobb az esély a trauma előtti helyzet maradéktalan visszaállítására.

 

3.2.2.1. Lassan kialakuló izomeredetű szájzár

 

Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között 2-3 mm távolság van. Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet. Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak. Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat. Az egész napos „munkától” a rágóizmok feszessé, fájdalmassá válnak.

Fájdalmassá válhat a beszéd, harapás, rágás, ásítás. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni a rágóizmainkat és keveset beszélni, evés során kisebbre nyitni, ezzel egy ördögi körbe kerülve. A szájnyitás kerülésével a rágóizmok tovább rövidülnek, így még fájdalmasabbá válnak a szájmozgások, melynek következtében még inkább kerüljük őket, végül kialakul a szájzár.

Amennyiben a szájnyitási nehézség, szájzár lassan kúszott be az életébe, valószínűleg izomeredetű probléma okozza, ami állkapocsízületi gyógytornával fokozatosan oldható.

A temporomandibuláris terápia során, segítünk az állkapocsízület nyugalmi helyzetének megéreztetésében, így csökkentve a feszes izmokat érő terhet. A már kialakult görcsöket lágyrészmobilizációs technikával és lazító hatású állkapocsízületi gyakorlatokkal oldjuk. A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, temporomandibuláris terápiával a feszes rágóizmok okozta szájzár megszüntethető.

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

3.2.2.2. Hirtelen kialakuló izomeredetű szájzár

 

Hirtelen kialakuló izomeredetű szájzár leggyakrabban fogászati kezelést követően fordul elő. A hosszan tartó nyitás következtében a rágóizmok elfáradnak és védekező izomfeszülés jön létre. A védekező izomfeszülés lényege, hogy a szervezet érzékeli, hogy fájdalmas számára a hosszan tartó szájnyitás. Védekezés gyanánt annyira megfeszíti a rágóizmokat, hogy nem engedi létrejönni a fájdalmas mozgást, a szájnyitást és szájzár alakul ki.

Adekvát segítség nélkül a szájzár tovább fokozódhat. A fájdalmas szájnyitás miatt sokszor kerüljük a szájmozgásokat, melynek következtében az izmok tovább rövidülnek és még fájdalmasabbá válik a szájnyitás, ezzel egy ördögi körbe kerülve.

Fogászati kezelést követően az esetek többségében pár nap alatt spontán oldódik a szájzár. Nem szükséges „feszegetni”, fakanállal vagy egyéb eszközzel durván nyitásra kényszeríteni az állkapocsízületet. A nem megfelelő technikával való passzív szájnyitás erőltetése további problémákat eredményezhet. Kimozdulhat az állkapocsízületben a porc (discus diszlokáció), melynek kezelése mihamarabbi szakszerű segítséget igényel (lásd: ízületi probléma miatt kialakuló szájzár).

Amennyiben a fogászati beavatkozást követően nem javul a szájzár (akár hetekig, hónapokig fennmarad) érdemes temporomandibuláris terápiában jártas gyógytornász segítségét kérni.

Állkapocsízületi gyógytorna során speciális izomlazító gyakorlatokat lágyrészmobilizációs technikákkal kiegészítve fokozatosan oldjuk a szájzárat.
Amennyiben jelenleg is szájnyitási nehézsége van és fogászati kezelésre készül, feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát a problémáról. Érdemes a kezelés előtt állkapocs specialista terapeutával konzultálnia, szükség szerint lazító hatású gyakorlatokat betanulnia. A gyakorlatok segítségével fel tudja készíteni állkapocsízületét a fogászati beavatkozásra és a kezelés esetleges utóhatásai jelentkezésekor gyorsan, szakszerűen tudja enyhíteni panaszait.

 

Temporomandibuláris diszfunkció során előfordulhat, hogy az állkapocsízületi mozgásokat hangjelenség kíséri. A hangjelenség lehet kattogás vagy krepitáció. Kattogás során rövid, éles hangosabb vagy halkabb ízületi hangjelenség figyelhető meg, főként szájnyitás és az állkapocsízület jobbra-balra tologatása során. Krepitációkor dörzsölő, hóropogás szerű hangélmény van jelen, mely szinte minden irányú állkapocsmozgáskor megfigyelhető.

 

Az állkapocsízület felépítése anatómiailag hasonló az emberi szervezet többi ízületének a felépítéséhez. Élettani helyzetben az állkapocsízület áll egy ízületi fejből és egy ízületi árokból, ami között található egy porckorong (discus). Az állkapocsízület mozgásai során az ízületi fej és a discus együtt mozognak. Az emberek körülbelül harmadánál fordul elő, hogy a discus az ízületi fej előtt helyezkedik el. Ebben az esetben szájnyitás során, az ízületi fej egy hangosabb kattanó hang kíséretében „bepattan a discus alá, majd szájzárás során egy halkabb kattanással „kiugrik” alóla és visszakerül eredeti helyzetébe.

Ha az állkapocsízületi kattogás fájdalommal, szájzárral, szájnyitási korlátozottággal vagy ferde szájnyitással jár, hatékony megoldást nyújt a temporomandibuláris terápia, mely során ízületi disztrakciót alkalmazva „helyet csinálunk” a discusnak, hogy legyen esélye visszahelyeződni.

Ezt követően gyógytorna gyakorlatokkal megfelelő irányba tereljük a discust, valamint speciális technikával lazítjuk az érintett, feszes rágóizmokat. Ha az állkapocsízületi kattogás nem jár fájdalommal és egyéb tünettel, akkor nem szükségszerű az állkapocsízületi gyógytorna. Az állkapocsízületi kattogás típusának felmérése mindig szakember feladata.

 

Hipermobilitás során az ízületi fej túlmozog a normál értékként elfogadott tartományon. Jellemzően a szájnyitás végén, az ízületi fej éles, kattanó hang kíséretében beleütközik a mozgáspálya élettani csontos határába, esetenként túlhalad rajta.

Az állkapocsízület és a szalagok túlterhelődnek, bizonyos izmok feszessé válnak. A túlterhelés következtében a szájmozgások fájdalmassá válnak. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni a rágóizmainkat: keveset beszélünk, evés során kisebbre nyitunk. A rágóizmok kímélésével ördögi körbe kerülünk. A szájnyitás kerülésével a rágóizmok gyengülnek, kevésbé tudnak stabilizálni. Stabilizálás hiányában fokozódik a hipermobilitás.

Állkapocsízületi gyógytorna során a gyengült rágóizmokat erősítjük, a feszes izmokat lazítógyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikával oldjuk, ezzel helyreállítva az egyensúlyt az állkapocsízületben.

Életmódbeli tanácsadással segítünk a mindennapi mozgások helyreállításában, nem lesz többé félelmetes az ásítás, a nagy szájnyitás.

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

Szalageredetű kattogás jellemzője, hogy a szájnyitás és szájzárás során mindig ugyanazon a szakaszon jelentkezik a kattanó hang. A mozgás során az ízületi fej „húrszerűen” megpendíti az ízületi szalagot, ez adja a kattogó jelenséget. Fizioterápiás teendő ebben az esetben nincs, mivel anatómiai adottságról van szó.

 

Krepitációkor a temporomandibuláris ízületben dörzsölő, hóropogás szerű hangélmény van jelen, mely szinte minden irányú állkapocsmozgáskor megfigyelhető. Leginkább ízületi kopáskor fordul elő, gyakran jár együtt fájdalommal, mozgásbeszűküléssel. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni állkapocsízületünket, rágóizmainkat.

Evés és beszéd során igyekszünk minél kisebb szájnyitást végezni, kevéssé artikulálunk. A szájmozgások kerülésével ördögi körbe kerülünk. A rágóizmok rövidülnek és mozgás során még inkább fájnak. Csökken a szájnyitás mértéke, az állkapocs jobbra-balra tolása fájdalmassá, nehézkes és gyakran kivitelezhetetlenné válik.

Állkapocsízületi gyógytorna során ízületi trakciót alkalmazva az ízfelszíneket enyhén távolítjuk egymástól, ezzel biztosítva helyet az ízfelszínek szabad mozgásához.

Lazítógyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikákkal oldjuk a feszes izmokat a fájdalomcsillapítás és az állkapocsízületi mozgásterjedelem helyreállítása érdekében.

 

Állkapocsízületi diszfunkció során előfordulhat harapási, rágási nehézség. Kemény ételek, például kenyérhéj, rántotthús, magok fogyasztása gyakran okoz gondot a temporomandibuláris panasszal rendelkezők számára.

Állkapocsízületi diszfunkció során a rágóízület túlterhelődik. Rágás során további teher éri az ízületet, ami fokozott fájdalommal reagál a plusz terhelésre.
Szájzár, szájnyitási korlátozottság, ízületi fájdalom esetén fájdalmas lehet a harapás, mert a feszes izmok nem engedik a megfelelő mértékű szájnyitást.

Fájdalmas lehet a rágás, mert a fokozott tónusú rágóizmok okozhatnak fogba sugárzó fájdalmat, ami nehezíti az érkezést. A hosszan tartó fogszorítás hatására kophat a fogzománc és érzékennyé válhatnak a fogak az egyes ételekkel, italokkal szemben.

Foghiány vagy trauma hatására előfordulhat, hogy csak az egyik oldalon kivitelezhető a rágás. Az egyoldali terhelés hatására az ízületben diszfunkciós panaszok jelentkeznek. Szervezetünk egyensúlyra törekszik. A fokozott terhelés csökkentése érdekében az ellenoldali ízület elkezd kompenzálni. Bizonyos idő elteltével a rossz terhelésnek köszönhetően a másik ízület is érintetté válik, megjelennek temporomandibuláris panaszok.

Állkapocsízületi gyógytorna során lágyrészmobilizációs technikával lazítjuk a rágóizmokat és helyreállítjuk az ízület egyensúlyi állapotát. Állkapocsízületi gyakorlatokkal segítünk visszaállítani az ízület nyugalmi helyzetét.

Életmódbeli tanácsokkal koordináljuk a rágóizmok otthoni lazítását, így segítve a panaszmentes állapot kialakulását.

 

Fogcsikorgatás során több, mint 50 kilogramm terhelésnek van kitéve az állkapocsízület, a rágóizmok és a fogak egyaránt. A hosszan tartó állandó terhelésnek köszönhetően a fenti rendszerekben felborul az egyensúly, ami súlyos következményekkel járhat.

Hosszabb ideje fennálló fogcsikorgatásnál jellemző, hogy nem tudunk egy konkrét fájdalmas fogat megnevezni, hanem összességében mindegyiket érzékenynek érezzük.

Ebből következtethetünk arra, hogy nem lyukas fogról van szó, hanem a fogzománc kopásáról. Bizonyos ételek, italok (például gyümölcsök, hideg üdítők, bor) fogyasztása éles nyilalló fájdalmat válthat ki. A hosszantartó szorítás következményeként a frontfogak csücskei elkopnak, aljuk csipkézetté válik, a koronáról lepattogzik a porcelán. A fogak berepedeznek, eltörnek, a rágófelszínek elkopnak, végül csökken a harapási magasság és megváltozik az állkapocs ízület terhelése.

Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között 2-3 mm távolság van. Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet. Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak. Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat és az ízületet. Az egész napos „munkától” a rágóizmok feszessé, fájdalmassá válnak.

Fájdalmassá válhat a beszéd, harapás, rágás, ásítás. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni a rágóizmainkat és keveset beszélünk, evés során kisebbre nyitunk, ezzel egy ördögi körbe kerülve. A szájnyitás kerülésével a rágóizmok tovább rövidülnek így még fájdalmasabbá válnak a szájmozgások, melynek következtében még inkább kerüljük őket, mígnem szájnyitási korlátozottság, szájzár alakul ki.

A fogak csikorgatása, szorítása jelentkezhet nappal és alvás közben egyaránt. Ébredés után közvetlenül, az állkapocsízület környéki és halántéktájéki fájdalom éjszakai fogcsikorgatásra utal, míg a nap közben-este felé jelentkező panasz, inkább nappali szorítást feltételez.

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

Fogcsikorgatás kezelése során elsődleges célunk az állkapocsízület nyugalmi helyzetének helyreállítása. A terápia a tünetek tudatosításával kezdődik. Ha nem tudjuk, milyen szituációkban, milyen gyakorisággal csikorgatjuk a fogainkat, akkor nem tudunk róla leszokni, így nem tudjuk csökkenteni panaszainkat.

A kiváltó ok tudatosításával párhuzamosan, lazító hatású állkapocsízületi gyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikával csökkentjük a feszes rágóizmok tónusát. Segítünk leszokni a nappali fogcsikorgatásról. Fogszorítás nélkül feszülésmentesebben telnek a nappalok, „pihennek” a rágóizmok, ezáltal javul az alvásminőség, így csökken az éjszakai fogcsikorgatás mértéke is.

A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, állkapocsízületi terápiával hatékonyan kezelhető a nappal és/vagy alvás közben jelentkező fogcsikorgatás.

Amennyiben a temporomandibuláris terápia egy bizonyos szinten megakad vagy nem érjük el a kívánt hatást, érdemes kezelőorvosával konzultálnia harapásemelő sín készítéséről. A harapásemelő sín védi a fogakat a kopástól és csökkenti az állkapocsízületet érő terhelést. Az esetek többségében a sínterápia és az állkapocsízületi gyógytorna együttesen hatékonyan kezeli az éjszakai fogcsikorgatást

 

Hosszabb ideje fennálló fogcsikorgatásnál jellemző, hogy nem tudunk egy konkrét fájdalmas fogat megnevezni, hanem összességében mindegyiket érzékenynek érezzük.

Ebből következtethetünk arra, hogy nem lyukas fog okozza a panaszt, hanem a fogzománc kopása, mely a fogak szorítása, csikorgatása révén alakul ki. Bizonyos ételek, italok (például gyümölcsök, hideg üdítők, bor) fogyasztása éles nyilalló fájdalmat válthat ki.

A hosszantartó szorítás következményeként a frontfogak csücskei elkopnak, aljuk csipkézetté válik, a koronáról lepattogzik a porcelán. A fogak berepedeznek, eltörnek, a rágófelszínek elkopnak, végül csökken a harapási magasság és megváltozik az állkapocs ízület terhelése.

 

Ha fogászatilag mindent rendben találnak és mégis fáj egyik-másik fogunk nagy valószínűséggel izomeredetű a fogfájás, melyre hatékony kezelést nyújt az állkapocsízületi gyógytorna.

A trigger-pontok az izomban tapintható jellegzetes csomók, melyek fenntartott nyomásra meghatározott területre kisugárzó fájdalmat adnak. Megkülönböztetünk akut és látens trigger-pontot. Akut trigger-pontról akkor beszélünk, ha a fájdalom nyugalomban is jelen van. Látens trigger-pont esetén a fájdalom kizárólag nyomása jelentkezik. A fej-nyak környékén lévő trigger-pontok gyakran sugároznak az állkapocsízületbe, fül környékére. A fogak fájdalmát gyakran okozzák a rágóizmok trigger-pontjai.

A felső metszőfogak, felső szemfogak és a felső első kisőrlő fogakba sugárzó fájdalmat a halántékizom trigger-pontjai okozhatják. A felső és alsó őrlőfogakba sugárzó fájdalmat a masseter izom trigger-pontjai adhatják. Az alsó metszőfogak fájdalma a nyelvcsont feletti izmok trigger-pontjainak köszönhetően alakulhat ki.

A rágóizmokban létrejövő trigger-pontok az izmok túlterheléséből adódóan alakulnak ki. Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között 2-3 mm távolság van. Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet.

Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak. Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat és az ízületet. Az egész napos „munkától” a rágóizmok feszessé, fájdalmassá válnak és trigger-pontok alakulhatnak ki bennük.

 

Temporonamdibuláris terápia során törekszünk az állkapocsízület nyugalmi helyzetének visszaállítására, ezzel megelőzve a további trigger-pontok kialakulását. Szükség esetén, a tünetek tudatosításával és lazítógyakorlatokkal segítünk a fogcsikorgatásról való leszokásban és annak következményeinek kezelésében.

A rágóizmok trigger-pont kezelése során először lágyrészmobilizációs technikával lazítjuk az izomrétegeket, majd egyenletes erővel nyomást fenntartva oldjuk a trigger-pontot, ezzel fokozatosan csökkentve a fogakba sugárzó fájdalmat. A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, állkapocsízületi terápiával hatékonyan kezelhető a trigger-pontok okozta fogfájdalom.

 

 

A halántékizom legyezőszerűen húzódik a koponya oldalsó részéről az állkapocshoz és a száj zárásakor (fogak érintkezésekor) megfeszül. Ujjainkat a halántékunkra téve, ha összeszorítjuk a fogainkat, érezhetük a halántékizom feszülését, mely a halánték területén jelentkező fejfájások gyakori okozója.

Állkapocsízületi gyógytorna során segítünk az állkapocsízület nyugalmi helyzetének megéreztetésében, így csökkentve a feszes izmokat érő terhet.

A már kialakult görcsöket lágyrészmobilizációs technikával oldjuk. A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, állkapocsízületi gyógytornával a feszes rágóizmok okozta fejfájása jelentős mértékben csökkenthető.

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

Élettani helyzetben oldal irányból tekintve a külső hallójáratra húzott merőleges metszi a vállcsúcsot, az állkapcsunk pedig párhuzamos a talajjal (nem szegeződik fölfelé a fej), ekkor tekinthető normálisnak a fej helyzete.

Normális fejhelyzet során 5 kilogrammnyi „súlyt” cipelünk a nyakunkon. Előrehelyezett fejtartás során az élettani helyzet felborul. Minél előrébb helyeződik a fej, annál nagyobb teher esik az állkapocsízületre és a nyaki gerincre. Nagymértékű előrehelyeződésnél, akár 30 kilogrammos is lehet a terhelés.

Előrehelyezett fejtartás során a tarkóizmok megfeszülnek és előre-fölfelé szegik a fejet. Folyamatos feszülésük tarkó tájéki fájdalomhoz vezet. Előrehelyezett fejtartás során az állkapocs hátracsúszik és a rágóizmok megfeszülnek, az állkapocsízület pedig nyomás alá kerül. Minél elérőbb helyeződik a fej, annál nagyobb nyomás éri a rágóízületet az állkapocsízület.

A temporomandibuláris terápia során segítünk a normális fejhelyzet és felborult izomegyensúly visszaállításában, ezzel hatékonyan kezelve a tarkó izmainak fokozott terheléséből adódó fejfájást.

 

Élettani helyzetben oldalirányból a nyaki gerinc enyhén homorú. A túlzott számítógép- és okostelefonhasználat következtében a fej előrehelyeződik.

Az előrehelyezett fejtartás során az élettani nyaki homorulat kiegyenesedik, melynek következtében tekintetünk lefelé szegeződik. Testünk az egyensúly helyreállítása érdekében a kialakult helyzetet kompenzálja. A tarkó izmai folyamatos feszüléssel előre-fölfelé biccentik a fejet, hogy tekintetünk előrefelé nézzen.

Az „új” egyensúlyi helyzet kialakulásával a nyak elülső izmai túlnyúlnak, a hátsók zsugorodnak. Az állkapocs hátracsúszik, a rágóizmok megfeszülnek és nyomás alá kerül az állkapocsízület. Az „új” helyzetben az állkapocsízület élettani mozgásai megváltoznak ezzel további temporomandibuláris panasz kialakulását indukálva (például helyi- vagy kisugárzó fájdalom, állkapocsízületi kattogás).

A rendellenes állkapocshelyzet és mozgás következtében az izmok túlterhelődnek. A fokozott terhelés hatására az állkapocs izmaiban trigger-pontok alakulhatnak ki. A trigger-pontok az izomban tapintható jellegzetes csomók, melyek fenntartott nyomásra meghatározott területre kisugárzó fájdalmat adnak, például váll, lapocka, kar területén jelentkezhetnek. Megkülönböztetünk akut és látens trigger-pontot. Akut trigger-pontról akkor beszélünk, ha a fájdalom nyugalomban is jelen van. Látens trigger-pont esetén a fájdalom kizárólag nyomásra jelentkezik.

A terápia során tartásjavító gyakorlatokkal helyreállítjuk az egyensúlyi helyzetet és az állkapocs izmainak lazításával csökkentjük a trigger-pontok okozta fájdalmat.

 

Hetente több, mint két alkalommal jelentkező, legalább öt percen át tartó hangélmény fennállásakor beszélünk fülzúgásról. Az átlag populáció 10-15%-a érintett, leginkább a középkorúaknál fordul elő, kétszer annyi férfinál, mint nőnél.

A fülzúgásnak számos megjelenési formája van. Lehet egyoldali vagy mindkét fület érintő, állandóan jelen lévő vagy pulzálva, szakaszosan jelentkező. Magas- vagy mély frekvenciájú, mely bizonyos fej-nyakmozgásokra, pozíciókra fokozódhat vagy csökkenhet. Jelentkezhet önállóan vagy más tünetekkel, például szédüléssel, hallásromlással együtt. Megjelenhet zúgás, sistergés, sípolás, csengés, ciripelés, morajlás, fülpattogás formájában is.

A tudomány mai állása szerint a fülzúgásnak számos oka lehet. Okozhatja agykérgi károsodás, pszichoszomatikus kórképek, vérnyomás-vérkeringés problémák, zajártalom, valamint a temporomandibuláris ízület diszfunkciói, például discus diszlokáció (az állkapocsízületben található porckorong elmozdulása) vagy bruxizmus (fogak érintkezése, szorítása).

 

Az állkapocsízület felépítése anatómiailag hasonló az emberi szervezet többi ízületének a felépítéséhez. Élettani helyzetben az állkapocsízület áll egy ízületi fejből és egy ízületi árokból, ami között található egy porckorong (discus). A discushoz hozzákapcsolódik egy rágóizom (musculus pterygoideus lateralis felső rostja).

A discus mögött található egy kötőszövetes állomány, amit vékony csont választ el a belső fültől. A belső fülben találhatóak a hallócsontocskák: kalapács, üllő, kengyel. A kengyelhez hozzákapcsolódik az emberi szervezet legkisebb izma a musculus stapedius.

Bizonyos esetekben, például, ha a discus kimozdul a helyéről, megfeszül a hozzá kapcsolódó rágóizom és húzza magával a mögötte lévő kötőszövetes rendszert, ezzel nyomást gyakorolva a belső fülre. A fokozott nyomásnak köszönhetően a musculus stapedius mikrorángásai figyelhetőek meg, mely az adott személy számára fülzúgás formájában észlelhető.

Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között 2-3 mm távolság van. Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet. Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak. Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat. Az egész napos „munkától” a rágóizmok feszessé, fájdalmassá válnak. Megfeszül a musculus pterygoideus lateralis, melynek felső rostja hozzákapcsolódik a discushoz. A rágóizom feszülése megfeszíti a mögötte lévő kötőszövetes rendszert ezzel beindítva a fent említett nyomásfokozó folyamatot mely fülzúgás kialakulásához vezethet.

 

Jelenleg a fülzúgás kezelésére nincs egységes terápia.  Az állkapocsízületi gyógytorna abban az esetben tud segíteni a fülzúgáson, ha annak van izomeredetű komponense. Attól függően, hogy milyen izomeredetű probléma okozhatja a fülzúgást, annak megfelelően alakítjuk az állkapocsízületi terápiát.

Dsicus diszlokáció okozta izomfeszülés miatt kialakuló fülzúgás során ízületi disztrakciót alkalmazva „helyet csinálunk” a discusnak, hogy legyen esélye visszahelyeződni.

Ezt követően gyógytorna gyakorlatokkal megfelelő irányba tereljük a discust, valamint speciális technikával lazítjuk az érintett, feszes rágóizmokat. Ezzel csökkentve a dobüregi izmok mikrorángását, ami vélhetően okozza a fülzúgást.

Bruxizmus (fogszorítás) eredményeként kialakuló feszes rágóizmok okozta fülzúgás során segítünk az állkapocsízület nyugalmi helyzetének visszaállításában, így csökkentve a feszes izmokat érő terhet. A már kialakult görcsöket lágyrészmobilizációs technikával és lazító hatású állkapocsízületi gyakorlatokkal oldjuk.

A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, temporomandibuláris terápiával a feszes rágóizmok következtében kialakult fülzúgás nagymértékben enyhíthető.

2019 első félévében, 155 fővel végzett kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a temporomandibuláris diszfunkcióval rendelkező pácienseink 41,29%-ára volt jellemző fülzúgás. Állkapocsízületi gyógytornát követően 82,81%-uknál jelentkezett javulás a fülzúgás terén.

Amennyiben Ön is fülzúgástól szenved és még nem sikerült enyhíteni panaszát, érdemes temporomandibuláris terápiában jártas gyógytornásszal konzultálnia, hogy van-e izomeredetű komponense a fülzúgásának.

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

A szédülésnek számos oka és megjelenési formája van. Lehet forgó, rázkódó, bizonytalanságérzet, tompaság. Jelentkezhet bizonyos pozíciókban például fejforgatására vagy hirtelen felállásra. Lehet önálló tünet, de jelentkezhet más betegséghez társulva is. Lehet folyamatos vagy időszakosan előforduló. A szédülés kivizsgálása minden esetben orvosi kompetencia. Amennyiben járt már megfelelő szakorvosi vizsgálatokon (neurológia, otoneurológia, fül-orr-gégészet) és minden eredménye negatív, előfordulhat, hogy panaszát temporomandibuláris diszfunkció okozza.

A fülkürt a dobüreget a garattal összekötő 3,5-4 centiméteres cső. Feladata, hogy elzárja a középfület az orrgarati váladéktól és megvédje a hirtelen nyomásváltozásoktól (például repülővel való felszálláskor, búvárkodásnál merüléskor).

A nyomásváltozásoktól való védelmet az itt található izmok segítségével biztosítja. A fülkürt izmainak beidegzése megegyezik az állkapocsízület nyitását-zárását végző izmok beidegzésével. Ha az állkapocs izmai túlterhelődnek, az idegrendszer blokkolódik és elkezdi működtetni az azonos beidegzéssel rendelkező fülkürt nyitásáért és zárásáért felelős izmait, annak ellenére, hogy az adott szituációban az szükségtelen. A fülben való indokolatlan nyomáskiegyenlítés bizonytalanságérzet, szédülés formájában jelentkezhet.

Állkapocsízületi gyógytorna során a rágóizmok lazítását lágyrészmobilizációs technikával végezzük. Kívülről és belülről egyszerre, körkörös mozdulatokkal, enyhe nyomást kifejtve lazítjuk az érintett izmokat, majd állkapocsízületi gyakorlatokkal folytatjuk a terápiát. Segítünk az ízület nyugalmi helyzetének helyreállításában, megakadályozva ezzel a rágóizmok túlterhelődését. Ahogy lazulnak a rágóizmok, úgy fog csökkenni a szédülések gyakorisága.

Fontos megemlíteni, hogy a temporomandibuláris diszfunkció következtében kialakuló szédülés nem forgó és nem rázkódó jellegű. Amennyiben szédülése forgó vagy rázkódó forduljon kezelőorvosához.

 

Az esetek többségében már az első alkalommal érezhető, hogy temporomandibuláris terápiával befolyásolni tudjuk állkapocsízületi panaszát. A kezelés hatására csökken a harapás, rágás, étkezés közben jelentkező fájdalom. Segítünk leszokni a nappali fogcsikorgatásról. Fogszorítás nélkül feszülésmentesebben telnek a nappalok, „pihennek” a rágóizmok, ezáltal javul az alvásminőség, csökken az éjszakai fogcsikorgatás mértéke. A rágóízületi kezelés hatására fájdalommentessé válhat az ásítás, megszűnhet a szájzár, szájnyitási korlátozottság.

Az állkapocsízület nyugalmi helyzetének visszaállításával és a helyes testtartás tudatosulásával, nyaki panasza, fülzúgása jelentős mértékben csökkenhet. Temporomandibuláris terápiával hatékonyan kezelhető az állkapocsízületi diszfunkció következtében kialakuló arczsibbadás, fejfájás és fejtetőfájdalom. Komplikációmentessé válik a fogászati kezelés és javul a pszichés állapot.

A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján 2019 első félévében, 155 fővel végzett kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a temporomandibuláris diszfunkcióval rendelkező betegek között a leggyakoribb tünet az állkapocsízület fájdalma (90,97%), az éjszakai-, (62,58%) és nappali fogcsikorgatás (63,87%). Ezeken kívül gyakran jelentkezik állkapocsízületi kattogás (53,55%), fülzúgás (41,29%) és szájnyitási korlátozottság (36,13%) is.
A kutatásban részt vett személyek átlagosan 2,7 alkalommal jártak állkapocsízületi gyógytornán, panaszaik javulásának eléréséhez. Temporomandibuláris terápiával a legjelentősebb eredményeket fülzúgás (82,81%), nappali fogcsikorgatás (81,82%) és az állkapocsízületi fájdalmak (65,95%) csökkentésében értük el. Ezen kívül nagymértékű javulás jelentkezett állkapocsízületi kezelés hatására a szájnyitási korlátozottság (60,61%), éjszakai fogcsikorgatás (49,48%) és az állkapocsízületi kattogás (43,99%) terén is.

Az állkapocsízületi panaszok előfordulását és a temporomandibuláris terápia hatékonyságát az alábbi táblázat foglalja össze:

A minőségi változás eléréséhez -panasztól függően-időre van szükség. Izomeredetű állkapocsízületi érintettség esetén a kezelés átlagosan 3 hónapot vesz igénybe. Akut ízületi porceredetű probléma során akár 1-2 alkalom állkapocsízületi gyógytorna is elegendő lehet, krónikus esetben azonban több alkalomra van szükség.

Temporomandibuláris terápiával hatékonyan kezelhető az állkapocsízületi fájdalom, kattogás, éjszaka- és/vagy nappal jelentkező fogcsikorgatás, feszes rágóizmok okozta fogfájdalom, szájzár, fülzúgás, állkapocsízületi diszfunkció következtében kialakuló arczsibbadás, fejfájás és fejtetőfájdalom.

 

Az állkapocsízületi diszfunkcióval rendelkező páciensek országos ellátó központja a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája. A bejelentkezéshez megelőző fogorvosi vizsgálatra van szükség, melyet a Semmelweis Egyetem gnatológiában jártas fogorvosa végez. Állkapocsízületi gyógytorna rendelés hetente 3x, délelőttönként érhető el. Az állkapocsízületi vizsgálatot és kezelést nagy szaktudással rendelkező gyógytornászok végzik, akik a gyógytornászok állkapocsízületi továbbképzésével is foglalkoznak.

Budapesten egyre több magánrendelőben foglalkoznak állkapocsízületi kezeléssel.

Rendelőnkben a Batthyány térhez közel, a Vitéz utcában több gyógytornászunk is kezel tempormandibuláris ízületet, köztük az országos ellátásban dolgozó oktatógyógytornász is.

A Gyógytornászom.hu Vitéz utcai rendelőjében minden hétköznap reggel 08:00-tól 20:00 óráig várjuk az állkapocsízületi panasszal rendelkező gyógyulni váló pácienseket. Gyorsan és könnyen tudunk időpontot adni. A www.gyogytornaszom.hu weboldalon keresztül elérhető online bejelentkezés, de e-mailen (rendelo@gyogytornaszom.hu) vagy telefonon (06-30-50-50-50-3) is szívesen segítünk az időpontelőjegyzésben.

A rendelő tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető. 5 perc sétára áll meg az M2-es metró és a 4-es és 6-os villamosok is. Az autóval érkezők számára az épület közvetlen közelben biztosított parkolási lehetőség. A ház akadálymentesített, a rendelőbe lift segítségével és lépcsőn is fel lehet jutni. A váróteremben recepciós munkatársunk segít az eligazításban. Kézfertőtlenítésre a váróteremben és a páciensek számára elkülönített mosdóban, valamint minden kezelőhelységben biztosítunk lehetőséget.

Rendelőnkben készpénzes és bankkártyás fizetésre is van lehetőség. Mindhárom SZÉP kártyát és az 5 legnagyobb egészségpénzárat (OTP, MKB, Patika, Prémium, Tempo) elfogadjuk!

 

Bejelentkezem Gyógytornára!

 

 

Az állkapocsízületi terápia állapotfelméréssel kezdődik. Részletes anamnézis felvételt követően, ízületi mozgásvizsgálat következik, ahol nézzük a szájnyitás-, állkapocsízület előre- és jobbra-balra tolásának mértékét. Vizsgáljuk, hogy kíséri-e fájdalom vagy hangjelenség a mozgást.

Ezt követően az ízület tapintásos vizsgálata következik, ahol nyomásérzékeny pontokat keresünk az ízület körül, a rágó- és nyakizmokban. Vizsgáljuk, hogy a fájdalmas pontok okoznak-e kisugárzó panaszt.

A részletes vizsgálatot követően a diagnózis- és a kezelési terv felállítása következik. A terápia során nagy hangsúlyt fektetünk a páciensoktatásra. A kezelés előtt elmagyarázzuk a panaszok kialakulásának hátterét, segítünk a tünetek tudatosításában. Minden állkapocsízületi gyakorlatnak van célja. Ha ismerjük panasz eredetét, könnyebben tudunk azonosul a gyakorlatokkal.

Az oktatást követően elkezdjük az érintett rágóizmok kezelését. Lágyrészmobilizációs technikával szájon belül és kívül egyszerre kezeljük a rágóizmokat. Az izmok passzív lazítását követően, aktív gyógytorna feladatok betanításával lazítjuk az izmokat, megakadályozva ezzel további feszülés kialakulását. Az otthoni program betanítására rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk. Az állkapocsízületi gyakorlatok során a kívánt eredmény eléréséhez különösen fontos a pontos kiinduló helyzet meghatározása és a precíz feladatkivitelezése.

Állkapocsízületi tornán kívül életmódbeli tanácsadással segítünk a panaszok csökkentésében. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen ételek fogyasztása kerülendő, milyen esetleges rossz szokásokról lenne érdemes leszokni (például rágógumizás) és hogy mit tehet fájdalmai enyhítése és a további panaszok megelőzése érdekében.
Amennyiben vannak korábbi vizsgálatokról leletei, képalkotó felvételei, esetleg készült harapásemelő sín, kérjük, hogy az állapotfelmérésre feltétlen hozza magával.

 

A temporomandibuláris terápia előnye, hogy az első találkozás alkalmával megtörténik nemzetközi protokoll szerint a diagnózis- és az egyénre szabott kezelési terv felállítása. Már az első kezelés során érezhető, hogy befolyásolni tudjuk a panaszát. Nem kell tovább orvostól-orvosig járkálnia, tudunk segíteni állkapocsízületi problémáján.

Életmódbeli tanácsadással, állkapocsízületre ható gyógytorna gyakorlatokkal könnyebbé tesszük mindennapjait. A terápia során otthon végezhető, rövid gyakorlatokkal, terapeutától függetlenül, saját magát tudja gyógyítani. Mindig nagy hangsúlyt fektetünk a feladatok pontos és precíz betanítására.

A kezelés során megszüntetjük az állkapocsízületi és környékén jelentkező fájdalmát, csökkentjük a feszes rágóizmok következtében kialakuló fejfájását, fülzúgását. Temporomandibuláris terápiával mérsékeljük a görcsös rágóizmok következtében kialakuló fogak irányába sugárzó fájdalmát. Az állkapocs izmainak lazításával növeljük a szájnyitás mértékét, ismét fájdalommentes lesz a beszéd, harapás, rágás, étkezés, ásítás. Segítünk leszokni a fogcsikorgatásról, ezzel meggátolva, hogy további túlterhelés érje az álkapocsízületet és a rágóizmokat. A kezelés végére komplikáció mentessé válik a fogászati kezelés és javul a pszichés állapot.

Szükség szerint tovább irányítjuk fogászati kezelésre, harapásemelő sín készítése céljából. Rendszeres kontroll mellett végzett állkapocsízületi terápia során nemcsak elindítjuk a gyógyulás útján, hanem végig is kísérjük.

 

A temporomandibuláris terápia hazánkban jelenleg a kevésbé ismert kezelési módszerek közé tartozik, pedig a népesség 50-60%-a rendelkezik állkapocsízületi diszfunkció tüneteivel, közülük 5-12% igényel feltétlen kezelést.

Az állkapocsízületi panasszal rendelkező páciensek az esetek többségében először orvoshoz fordulnak. Panasztól függően fogorvoshoz, szájsebészhez, fül-orr-gégészhez, neurológushoz, reumatológushoz, háziorvoshoz. A feszes rágóizmok sokszor a legkülönfélébb tüneteket (például arczsibbadás, fülzúgás, fejtetőfájdalom, arcfájás, fogfájás) indukálják. A felkeresett orvosok, sokszor nem tudják, nem gondolnak rá, hogy a temporomandibuláris panasz hatékonyan kezelhető állkapocsízületi gyógytornával.

Ebből kifolyólag a panasz megjelenésétől sok idő telik el, mire adekvát terápiában részesül a páciens.

Gyógytornászok közül is kevesen foglalkoznak állkapocsízületi kezeléssel és még kevesebb a társszakmán belüli szakember, akikkel team munkában együtt tudnának működni. Legszorosabban gnatológiában, sínterápiában jártas fogorvosokkal való kooperációra lenne szükség.

Az állkapocsízületi gyógytorna elengedhetetlen része a szájon belüli kezelés. A rágóizmok leghatékonyabb lazítási technikája, ha kívülről és belülről egyszerre kezeljük az érintett izmokat. A rágóizmok kezelése ismeretlen eredetű érzés a szervezet számára, ebből kifolyólag az első alkalommal tapasztalhat némi kellemetlenséget, izomlázszerű fájdalmat.

A kezelés során a nyálkahártya sérüléséből adódóan jelentkezhet enyhe vérzés is. A vérzéstől nem szükséges megijedni, olyan jellegű, mint fogmosáskor a fogíny vérzése, mivel a nyálkahártya még nincsen hozzászokva az intraorális kezeléshez.

Habár a módszer terapeutafüggetlen, otthon végezhető rövid gyakorlatokkal dolgozik, hatékonyabb, ha a szájon belüli izomlazítást temporomandibuláris terápiában jártas szakember végzi. A kívánt eredmény eléréséhez elengedhetetlen a napi szintű önálló gyakorlás!

Kiderítjük, hogy milyen mozgásszervi vagy állkapocsra visszavezethető ok áll panaszai mögött és a tünetek helyett az okot kezeljük gyógytornával!

1 órás állapotfelmérésünk alkalmával pontosan megvizsgáljuk, hogy milyen mozgásszervi okok, elváltozások és milyen életvitelbeli szokások állnak fájdalmai mögött. Átbeszéljük a panaszait, megvizsgáljuk a mozgásait, és átnézzük az orvosi diagnózisait is, hogy pontosan úgy kezelhessük állkapocs panaszait, hogy a természetes egyensúly helyreálljon.

Bejelentkezem Gyógytornára!

Szerző: Varga Bernadett Alexa

Ismerje meg állkapocs specialista gyógytornászunkat!

Kattintson Betti, vagy Miklós fényképére a teljes bemutatkozó oldalához, vagy foglaljon időpontot hozzá állkapocs állapotfelmérésre a zöld gomb megnyomásával!

Varga Bernadett

4 év tapasztalat

Szakterületeim: 

Hátfájás ■ Derékfájás ■ Gerincsérv kezelés ■ Gerincferdülés ■ Állkapocsízületi problémák

…stb

Módszereim:

Schroth módszer ■ Állkapocsízületi gyógytorna ■ McKenzie terápia ■ Kinesio Taping ■ Streching

Bejelentkezés Bettihez!

Jobban megismerné Bettit?

Nézze meg Betti bemutatkozó oldalát!

Berczi Miklós

7 év tapasztalat

Szakterületeim: 

Nyakfájdalom ■ Hátfájás ■ Csipőfájdalom ■ Bokaficam, bokafájdalom ■ Állkapocsízületi fájdalmak ■ Tenisz és golfkönyök

Módszereim:

McKenzie terápia ■ Gyógytorna ■ Állkapocsízületi gyógytorna ■ Terrier féle mobilizáció ■ Neurodinamika ■ Typaldos módszer

Bejelentkezés Miklóshoz!

Jobban megismerné Miklóst?

Nézze meg Miki bemutatkozó oldalát!

A célzott, személyre szabott és az okokat kezelő gyógytornával így akár 15 alkalom után megszabadulhat panaszaitól, úgy hogy ehhez semmilyen műtétet, gyógyszert vagy külső beavatkozást nem kell igénybe vennie.
Időpontot foglalok!

Betegeink ezeket mondták rólunk:

“Az elején ódzkodtam a gyógytornától, de szerencsére hamar elmúlt minden félelmem mert Judit nagyon figyel arra, hogy csak addig menjünk el, ami még nem okoz fájdalmat."
Pál ZoltánBudapest
“Mercédesz nagyon kedves és türelmes, nagyon örülök, hogy rátok találtam. Már mindent kipróbáltam a hátfájásra, és nem gondoltam volna, hogy a gyógytorna lesz, az ami a legjobban segít."
Urbányi KláraFót
“A google keresőben találtam meg az oldalukat és szimpatikus volt, amit a weboldalon írtak magukról. Az ülőmunka miatt fáj a derekam, a körzeti orvos mauálterápiát írt fel. Balázshoz járok és meg vagyok elégedve. Ajánlom őket.”
Bálint TamásBudaörs